Isten megbünteti a kapzsi erőszakoskodókat. Ezeknek nincs helyük az Úr közösségében.

Mik 2,1-5

Isten prófétája így figyelmezteti népét: ˝Jaj, azoknak, akik álnokságot és gaztetteket terveznek fekvőhelyükön, és kora reggel végrehajtják, mert van hozzá hatalmuk!
Megkívánják és elrabolják a mezőket, a házakat is elveszik, kihasználják az embert és házát, őt magát és birtokát.˝
Azért ezt mondja az Úr: ˝Most én tervezek rosszat e nemzetség ellen, nem húzhatjátok ki belőle nyakatokat, és nem járhattok kevélyen, mert gonosz idő lesz az!
Azon a napon gúnydalt költenek, és siratóéneket mondanak rólatok, amely így szól:
»Végünk van, el kell vesznünk!
Népünk öröksége gazdát cserél!
Jaj, elveszik tőlünk, és bitorlók közt osztják szét mezeinket!«
Ezért nem is lesz senki, aki az Úr gyülekezetében kimérje neked osztályrészedet.˝



 

Zsoltár: 9,22-23.24-25.28-29.35     

Uram, miért vagy olyan messze, * miért rejtőzöl el a nyomorúság válságos napjaiban?

Gyötri a a szegényt a kevély gonosz, * de belehull tervei tőrébe.

A gonosz dicsekszik bűnös vágyaival, * a kapzsi önmagát magasztalja.

Elbizakodottságában a bűnös semmibe veszi az Urat: * ˝Nem kéri számon, hisz úgy sincsen Isten!˝

Telve a szája átokkal, álnoksággal és csalárdsággal, * nyelve bajt okoz és nyomorúságot.

Leshelyén ül az utak mentén, * hogy titokban ártatlanok vérét ontsa.

Uram, te ezt látod, † te minden kínt és könnyet számon tartasz, * ezeket a te kezed utoléri.

Rád hagyatkozik az elhagyatott, * az árvának te vagy segítője.

Ne feledkezzél el a szegényekről, * mi Urunk, Istenünk!