Isten mindig hűséges a népének tett ígéretéhez: a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát.

Mik 7,14-15.18-20

A nép helyett az Úr prófétája így imádkozott: Legeltesd pásztorbotoddal népedet, Urunk, örökséged nyáját, amely magányosan lakik az erdőségben, a kertek közepén.
Bárcsak legelhetne a Básánon és Gileádban, mint a hajdankor napjaiban.
Mint azokban a napokban, amikor kivonultál velünk Egyiptom földjéről. Mutass nekünk csodajeleket!
Melyik isten hasonló hozzád, aki megbocsátod a gonoszságot, és elengeded néped maradékának bűnét?
Nem tart örökké haragod, mert az irgalmasságot szereted.
Ismét irgalmas leszel hozzánk, leveszed rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veted minden bűnünket.
Te hűséges vagy választott népedhez, és irgalmas Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak, a hajdankor napjaiban.


 

Zsoltár: 84,2-4.5-6.7-8 

Megkegyelmeztél, Uram, országodnak, * jóra fordítottad Jákob sorsát.

Megbocsátottad néped gonoszságát, * betakartad minden bűnét.

Nagy haragodat megfékezted, * eloltottad haragod lángját.

Szabadító Istenünk, téríts meg minket, * haragodat fordítsd el tőlünk!

Örökké akarsz talán haragudni, * s kiterjeszted haragodat minden nemzedékre?

Nem akarsz új életet adni nekünk, * vajon néped nem ujjonghat többé benned?

Irgalmasságodat mutasd meg, Uram, * és üdvösségedet add meg nékünk!

Irgalmasságodat mutasd meg, Uram, * és üdvösségedet add meg nékünk!