Az Isten igéjének szolgálata sok keserűséggel is jár, de végül mindent édessé tesz az Úr.

Ez 2,8-3,4

Így intette az Úr a prófétát az első látomás után: ˝Emberfia, hallgass reám, és minden szóra figyelj!
Te ne légy ellenszegülő, mint ez a lázongó nép.
Nyisd ki a szádat, és edd meg, amit most adok!˝
Erre láttam, hogy egy kéz nyúlt felém, a kézben könyvtekercs, amelyet szétnyitott nekem a kéz.
A tekercs mindkét oldalára írva volt; az írás csupa jajkiáltás, gyászének és siralom.
Majd ezt mondta nekem az Úr: ˝Jöjj, edd meg ezt, emberfia!
Ha megetted a tekercset, beszélj a nép előtt!˝
Én számat felnyitottam, ő meg lenyelette a könyvtekercset velem.
Azután így folytatta: ˝Emberfia, a gyomrod vegye be, és egész belső részed teljék el vele, teljék be a könyvtekerccsel, amelyet én adok!˝
Megettem tehát a könyvtekercset, és olyan édes lett a számban, mint a méz.
Ekkor azt mondta nekem: ˝Emberfia, menj Izrael házához, és hirdesd nekik az én szavaimat.˝

 

Zsoltár: 118,14.24.72.103.111.131

Bizonyságaid útján boldogabb vagyok, * mint akármilyen gazdagságban.

Csak bizonyságaidban gyönyörködöm, * és igaz igéd lesz tanácsadóm.

Istenem, drágább nekem ajkad törvénye * sok ezer aranynál, ezüstnél.

Mily édes ínyemnek mindegyik szavad, * számnak édesebb a méznél.

Nekem igéd lesz örökrészem mindenkor, * ez tölti el szívemet örömmel.

Reménykedve nyitom fel ajkam, * parancsaid után epedek.

Mily édes ínyemnek * a te szavad, Uram!