Választott népét eljegyezte magának az Úr, mint ahogy a menyasszonyt szokták.

S még ha népe hűtlenné is lett, az Úr megbocsát neki.

Ez 16,1-15.60.63

A választott nép sorsáról az Úr ezt a szózatot intézte Ezekielhez:

˝Emberfia! Szent városomnak, Jeruzsálemnek tárd fel iszonyatos vétkeit.
Így beszélj: Ezt üzeni az Úr, a te Istened: Származásod és születésed szerint Kánaán földjéről való vagy.
Apád amorreus, anyád meg heteus volt.
Születésedkor, azon a napon, amikor világra jöttél, nem vágták el köldökzsinórodat, nem mostak meg vízzel, és nem tisztítottak meg, sóval sem dörzsöltek be, s nem takartak pólyába se.
Senki nem hajolt föléd gyengéden, hogy irántad való szánalomból ezek közül valamit is megtegyen veled.
Már születésed napján utáltak és kitettek a nyílt mezőre.
Elmentem melletted és láttam, hogy véredben vergődsz.
Ezt mondtam neked, amikor véredben feküdtél: »Maradj életben és növekedj, mint a mezők virága.«
Te akkor fejlődésnek indultál, felnőttél, és eljutottál az érettség koráig.
Kebled kifejlődött és a hajzatod dús lett.
De szégyenkeztél, mert nem volt ruhád.
Akkor elmentem melletted és megláttalak.
Elérkezett az időd, a szerelem ideje.
Rád terítettem köntösömet, s befödtem mezítelenségedet. Megesküdtem neked, és szövetséget kötöttem veled – mondja az Úr, az Isten –, és az enyém lettél.
Megmostalak vízzel, megtisztítottalak a rád tapadt vértől és megkentelek olajjal.
Díszes ruhába öltöztettelek, finom bőrből készült sarut húztam lábadra, bisszussal öveztelek és selyembe burkoltalak.
Felékesítettelek ékszerekkel: karkötőt tettem a kezedre, láncot a nyakadra.
Az orrodba karikát, a füledbe függőket tettem, a fejedre meg ragyogó koronát.
Arany és ezüst lett az ékességed, bisszusba, selyembe és pompás ruhába öltöztettelek.
Finom liszt, méz és olaj lett a táplálékod, egyre szebb lettél, és királyi méltóságot nyertél.
Hírnevet szereztél a népek között szépségeddel, mert tökéletes volt ama pompa miatt, amelybe öltöztettelek – mondja az Úr, az Isten.
Ám te elbíztad magad szépséged miatt, kicsapongó lettél, és minden jöttment népnek odaadtad magadat.
Én azonban nem felejtem a szövetséget, amelyet ifjúságod napjaiban veled kötöttem, s ezért új és örök szövetségre lépek majd veled.
Akkor majd emlékezni és szégyenkezni fogsz, és szégyenedben szóhoz se tudsz jutni, mert majd megbocsátom minden gonosztettedet, amelyet csak elkövettél – mondja az Úr, a te Istened.˝


 

Zsoltár:   Iz 12,2-3.4bcd.5-6

Íme, Isten az én üdvösségem, * bízom benne, és nem félek.

Mert az Úr az én erősségem és dicsőségem, * ő lett nékem szabadulásom.
 
Adjatok hálát az Úrnak, * magasztaljátok az ő nevét.

A népek közt hirdessétek tetteit, * emlékezzetek meg arról, hogy Fölséges az ő neve.
 
Zengjetek dalt az Úrnak, mert csodás dolgokat művelt: * tudja meg az egész világ!

Ujjongjatok és dicséretet mondjatok, Sion lakói, * mert nagy a ti körötökben Izrael szentje.

Lecsillapodott haragod, Istenem, * és megvigasztaltál engem!