Isten Lelke új életet áraszt a halott csontokba: feltámasztja porig alázott népét.

Ez 37,1-14

Az Úr keze megragadott engem, és lelke által az Úr kivezérelt és egy völgybe vitt, amely tele volt csontokkal. Körbe vezetett a csontok között mindenfelé. Tömérdek volt belőlük a völgyben, és teljesen ki voltak száradva.
Az Úr így szólt hozzám: ˝Emberfia, életre kelnek-e még ezek a csontok?˝ Így feleltem: ˝Uram, Istenem, te tudod.˝
Ekkor így folytatta: ˝Jövendölj ezekről a csontokról! Így beszélj: Ti, kiszáradt csontvázak, halljátok az Úr szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten ezeknek a csontoknak: »Íme, éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek. Ellátlak inakkal és húst növesztek rajtatok, bőrrel borítalak titeket és éltető leheletet adok nektek és élni fogtok. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.«˝
És én jövendöltem, miként a parancs szólt. S lám, amint jövendöltem, zaj keletkezett, majd zörgés támadt, és a csontok egymáshoz közeledtek. Aztán láttam: ín és hús került rájuk, és bőr vonta be őket, de éltető lehelet még nem volt bennük.
Ekkor így szólt hozzám: ˝Jövendölj az éltető leheletről, jövendölj, emberfia, mondd az éltető leheletnek: Ezt mondja az Úr, az Isten: »Gyere elő a négy szél hazájából, és fújj ezekre a megöltekre, hogy megelevenedjenek.«˝
Ekkor jövendöltem, amint megparancsolta nekem, és éltető lehelet szállt beléjük, életre keltek, talpra álltak: egy igen nagy sereg.
Akkor így szólt hozzám: ˝Emberfia, ezek a csontok: Izrael egész háza. Lám azt mondják: »Elszáradt a csontunk, oda a reményünk, végünk van.« Jövendölj ezért és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten:
»Íme, kinyitom sírjaitokat, én népem, kihozlak sírjaitokból, és elvezetlek benneteket Izrael földjére. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem. Belétek oltom lelkemet és életre keltek. Letelepítelek benneteket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondom ezt, és végbe is viszem« – mondja az Úr.˝



 

Zsoltár: 106,2-3.4-5.6-7.8-9

Így szóljanak azok, akiket az Úr megváltott, * akiket megmentett az ellenség kezéből,

és akiket minden tájról összegyűjtött, † napkeletről és napnyugatról, * északról és délről.
 
Bolyongtak a sivatagban, a pusztában, * lakott város felé utat nem találtak.

A szomjúságtól és az éhségtől * szinte elepedt a lelkük.
 
Gyötrelmükben az Úrhoz fordultak, * aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

Egyenes úton vezette őket, * hogy lakott városba jussanak.
 
Adjanak hálát irgalmáért az Úrnak, * az emberek fiaival tett nagy csodáiért,

mert a szomjazóknak bő vizet adott, * az éhezőket ellátta javakkal.

Adjatok hálát az Úrnak, * mivel irgalma örökké megmarad.