Isten számon kéri az első szeretet megfogyatkozását.

Jel 1,1-4; 2,1-5a

Íme, Jézus Krisztus kinyilatkoztatást ad, amelyet Isten azért bízott rá, hogy megmutassa szolgáinak mindazt, aminek csakhamar meg kell történnie. Ezért elküldte angyalát, és így jelentette ki szolgájának, Jánosnak, aki tanúskodik arról, amit Isten mondott, és amiről Jézus Krisztus tanúságot tett: mindenről, amit látott. Boldog, aki olvassa, és boldogok, akik hallgatják ennek a jövendölésnek szavait, megtartva mindazt, ami fel van jegyezve benne, mert a beteljesülés ideje közel van.
János (üdvözletét küldi) a hét kis-ázsiai egyházközségnek: Kegyelem nektek és békesség Istentől, aki van, aki volt, és aki eljövendő; valamint a hét (ajándékú Szentlélektől, aki Isten trónja előtt áll, és Jézus Krisztustól!

Látomásom volt, és hallottam, amint az Űr ezt mondta nekem: ˝Az efezusi egyház elöljárójának írd meg! Így szól az, aki jobbjában a hét csillagot tartja, aki a hét arany gyertyatartó között jár: Ismerem tetteidet, fáradozásodat és állhatatosságodat. Tudom, hogy nem tűröd a gonoszokat. Próbára tetted azokat, akik apostolnak mondják magukat, pedig nem azok; és hazugnak találtad őket. Állhatatos is vagy: szenvedtél értem, és nem fáradtál bele. De van egy kifogásom ellened. Elhagytad első szeretetedet. Gondold meg, honnan süllyedtél ide! Tarts bűnbánatot, és tégy úgy, mint azelőtti˝

Zsoltár: 1,1-4 és 6   

Boldog ember, aki nem követi a gonoszok tanácsát, † nem lép a bűnösök útjára, * a gúnyolódok körében nem foglal helyet, hanem az Úr törvényében leli örömét, * az ő parancsairól elmélkedik éjjel és nappal.
 
Olyan, mint a fa, melyet folyóvíz mellé ültettek, * mely idejében gyümölcsöt érlel.
Nem fonnyad el a lombja, * siker koronázza minden tettét.
 
Nem így járnak a gonoszok, nem így, * hanem mint a polyva, melyet szétszór a szél.
Mert az Űr őrzi az igazak útját, * a gonoszok útja pusztulás.

Jutalmul adom a győztesnek, * hogy egyék az élet fájáról.