Isten megígéri a Megváltót, mint a szegények Szabadítóját és Üdvözítőjét. – De jaj a nagyhangú kevélyeknek!     

Szof 3,1-2.9-13

Prófétája által feddően szól az Úr:

Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak! Nem hallgatott a szóra, nem fogadta el a figyelmeztetést. Nem bízott az Úrban, Istenéhez nem közeledett! Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki. Etiópia folyóin túlról is hoznak majd nekem áldozatot az én híveim, a szétszóratás fiai.

Azon a napon nem kell majd szégyenkezned a tetteid miatt, amelyeket ellenem elkövettél. Mert akkor majd eltávolítom körödből azokat, akik gőgösek és hivalkodnak. Nem fogsz többé kérkedni szent hegyemen. Nem hagyok meg belőled mást, csak egy szerény kis népet, amely az Úr nevében reménykedik: Izrael maradékát. Nem művelnek többé gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, és nem ejtenek álnok szavakat. Legelnek, delelnek, és senki sem háborgatja őket.

Zsoltár: 33,2-3.6-7.17-18.19 és 23  

Minden időben áldom az Urat, * dicséretét szüntelenül zengi ajkam.
Lelkem az Úrban dicsekszik, * hallják meg ezt a szelídek és örvendezzenek.
 
Megvilágosultok, ha az Úrra néztek, * és arcotokat nem éri szégyen.
Az Úr meghallgatta a szegényt, aki hozzá kiáltott, * és minden szorongatásból kiszabadította.
 
Közel van az Úr azokhoz, akik töredelmes szívűek, * szabadulást hoz a megtört lelkeknek.
Az Úr megváltja szolgáinak lelkét, * és nem bűnhődnek, akik őbenne bíznak.

A szegény az Úrhoz kiáltott, * és az Úr meghallgatta őt.