Tiszta Forrás
2021. szeptember 23.   
Névnap: Tekla, Líviusz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
20 látogató

Látogatások

- ma: 367
- tegnap: 562
2021.01.19. 00:00 beckerj
Hozzászólások: 0

2021.01.19. kedd

2021.01.19. kedd
 
 
 
 
 
 

A remény lelkünk szilárd és biztos horgonya.


 

 

 

 

 

Szentlecke:

Zsid 6,10-20

Isten nem igazságtalan. Nem feledkezik meg a jócselekedetről és a szeretetről, amelyet az ő nevében gyakoroltatok, amikor a szenteknek szolgáltatok, és most is szolgáltok.
Nagyon szeretnénk azonban, ha mindegyiktek ugyanazt a buzgóságot tanúsítaná, egészen addig, amíg reményetek beteljesedik. Ne legyetek tehát hanyagok, hanem kövessétek azokat, akik a hitben és a béketűrésben az ígéret örökösei lettek!
Amikor Isten az ígéretet adta Ábrahámnak, saját magára esküdött, hiszen semmi nagyobbra nem esküdhetett. Ezt mondta:
˝Bizony gazdagon megáldalak és nagyon megsokasítlak.˝


Így aztán Ábrahám türelmesen várakozva elnyerte az ígéretet. Az emberek saját maguknál nagyobbra esküsznek; a perlekedésnek azzal vetnek véget, hogy kijelentésüket esküvel erősítik meg. Ezért, amikor Isten az ígéret örökösei előtt nagyobb nyomatékkal akarta igazolni elhatározása szilárdságát, esküvel erősítette meg azt. Így a két változhatatlan dolog révén, amelyben Isten nem téveszthet meg minket, erős támaszt kaptunk, mi, akik arra törekszünk, hogy a nekünk nyújtott reményt megragadjuk.


Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez a remény, amely az örök szentélybe ér, ahová elsőnek lépett be értünk Jézus, a Melkizedek rendje szerint való örök főpap.
 

                                               

Zsoltár: 

Zsolt. 110,1-2.4-5.9 és 10c

Teljes szívemből áldom az Urat, * a szentek tanácsában és közösségében.
Nagyszerűek az Úr művei, * mindazok szemében, akik szeretik azokat.
 
Csodáinak emléket szerzett, * az Úr jóságos és irgalmas:
Eledelt adott az őt félőknek, * megemlékezik szövetségéről örökkön örökké.
 
Szabadulást hozott népének, * szövetséget kötött vele örökre.
Akik így cselekszenek, bölcsekké válnak; * az Úr dicsérete megmarad örökké.

Az Úr megemlékezik szövetségéről * örökkön örökké.

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás