Jézus a mi örök főpapunk.

Szentlecke:

Zsid 7,1-3.15-17

Testvéreim! Melkizedek, Szálem királya és a fölséges Isten papja volt. Amikor Ábrahám a királyok legyőzése után visszatért, Melkizedek eléje ment, és megáldotta. Ábrahám ezért tizedet adott neki mindenből.
Melkizedek neve azt jelenti: az igazságosság királya. Mivel pedig Szálem városának királya, ezért a békesség királya is. Nem ismerjük atyját, anyját, családfáját, sem napjainak kezdetét, sem életének végét. Így Isten Fiához hasonlóan pap marad mindörökké.

Még világosabb ez akkor, ha Melkizedekhez hasonlóan egy másik pap lép föl – (azaz Jézus) –, aki nem a testi származás törvénye szerint lett pappá, hanem a halhatatlan élet erejéből. Így tanúskodik erről a zsoltár:
˝Te pap vagy mindörökké, Melkizedek rendje szerint.˝

Zsoltár: 

Zsolt. 109,1.2.3.4

Így szólt az Úr az én Uramhoz: † ˝Jobbom felől foglalj helyet, * míg minden ellenségedet lábad alá vetem zsámolyul.˝
 
Kinyújtja az Úr Sionból hatalmad vesszejét: * ˝Ellenségeid között uralkodjál.˝
 
˝Születésed napjától tied a királyság, * Szentséges fényességében a hajnalcsillag előtt szültelek téged.˝
 
Megesküdött az Úr, és meg nem bánja: * ˝Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint.˝

Pap vagy te mindörökké * Melkizedek rendje szerint.