Azt mondom, testvérek: Az idő rövid!

Olvasmány:

Jón 3,1-5.10

Történt pedig, hogy az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: ˝Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!˝ Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint.

Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. Jónás bement a városba, megtett egynapi utat, és hirdetni kezdte: ˝Még negyven nap, és Ninive elpusztul!˝

Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsinyek egyaránt zsákruhát öltöttek.
Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjukról, megkímélte őket a büntetéstől, amellyel fenyegette őket.

Zsoltár: 

Zsolt. 24,4bc-5ab.6-7bc.8-9

Utaidat, Uram, mutasd meg nékem, * ösvényeidre taníts meg engem!
Taníts és vezess igazságod szerint, * mert te vagy üdvözítő Istenem!
 
Irgalmasságodról emlékezzél meg, Uram, * és könyörületességedről, mely öröktől való.
Jóságodban, Uram, * gondolj rám irgalommal.
 
Az Úr igazságos és jóságos, * ezért a bűnösöknek is utat mutat.
Az alázatost a jóban vezérli, * a szelídet útjára tanítja.