Minden teremtmény a mi szolgálatunkra áll, ha Istenhez térünk, és csak neki szolgálunk.

Olvasmány:

Oz 14,2-10

Szamaria végveszélye idején így hirdette az igét Ozeás:

Térj vissza az Úrhoz, a te Istenedhez, hisz bűnöd miatt buktál el! Bűnbánó szavakkal térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok neki: ˝Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, és ajkunk gyümölcsét hozhassuk áldozatul, Asszíria nem segít rajtunk, lóra sem szállunk többé. Nem mondjuk kezünk alkotásának ezután: »Te vagy a mi istenünk!« – mert az árva csak nálad talál irgalmat.˝

Az Úr pedig ezt az ígéretet tette:

˝Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom. Népemhez olyan leszek, mint a harmat; virul majd, mint a liliom, gyökeret ereszt, mint a nyárfa. Hajtásai messze ágaznak, pompás lesz, mint az olajfa, s illatos, mint a Libanon, Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szőlőt, amelynek olyan híre lesz, mint a Libanon bora. Mi köze Efraimnak ezentúl a bálványokhoz? Én hallgatom meg, én viselek rá gondot. Olyan leszek, mint a zöldellő jegenyefenyő; tőlem származik gyümölcsöd.˝

Aki bölcs, értse meg ezeket! Aki értelmes, lássa be ezt mind! Mert egyenesek az Úr útjai, azokon járnak az igazak, de a gonoszok elbuknak rajtuk.

Zsoltár: 

Zsolt. 80,6c-8a.8bc-9.10-11ab.14 és 17

Beszédet hallottam, amelyet nem ismertem: † ˝Válláról levettem a terhet, * kezéből kivettem a kosarat.
Gyötrelmedben segítségül hívtál, * és én szabaddá tettelek.˝
 
˝Meghallgattalak a viharfelhőből, * próbára tettelek Meriba vizénél.
Népem, hallgass rám, hadd intselek, * bárcsak hallgatnál rám, Izrael.˝
 
˝Ne legyen soha más istened, * és ne imádj soha idegen istent,
mert én vagyok a te Urad, Istened, * aki kivezetett téged Egyiptom földjéről.˝
 
˝Bárcsak hallgatna rám népem, * bárcsak utamon járna Izrael.
Táplálnám őket a búza javával, * és jóllakatnám őket mézzel a sziklából.˝

Én vagyok a te Urad, Istened: * hallgass az én szavamra!