Isten megszabadította a szegénynek lelkét a gonoszok kezéből.

Olvasmány:

Jer 20,10-13

Jeremiás próféta így panaszkodik szenvedése idején:
Hallom sokak gyalázkodását: ˝Rettegés mindenütt! Jelentsétek föl! Följelentjük!˝ Még azok is, akik barátaim voltak, bukásomra lestek: ˝Hátha valamiképp tőrbe csalhatnánk, legyőzhetnénk, és bosszút állhatnánk rajta.˝

De az Úr, mint hős harcos, mellettem áll. Ellenfeleim meginognak, s nem bírnak velem, szégyent vallanak, mivel mit sem értek el.
Örökké tartó, soha el nem múló gyalázatban lesz részük. Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd lássam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet.
Énekeljetek az Úrnak! Dicsőítsétek az Urat, mert kiszabadította a szegénynek lelkét a gonoszok kezéből.

Zsoltár: 

Zsolt. 17,2-3a,3bc-4.5-6.7

Szeretlek, Uram, Istenem, * és erősségem.
Menedékem és sziklaváram, * szabadítóm te vagy, Uram.
 
Istenem, segítőm, akiben remélek, * oltalmazom, pártfogóm és üdvöm ereje.
Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, * és megszabadulok ellenségeimtől.
 
A halál örvényei körülvettek engem, * megrémített a pusztító áradat.
Az alvilág kötelékei körülfogtak, * a halál foglyul ejtett.
 
Az Urat szólítottam a szenvedés idején, * és ő meghallgatott engem.
Templomából meghallotta szavamat, * kiáltásom színe elé jutott.

Az Urat szólítottam a szenvedés idején, * és ő meghallgatott engem.