Pál és Barnabás Jeruzsálembe megy, hogy az apostolok döntését kérje.

Szentlecke:

ApCsel 15,1-6

Amikor Pál és Barnabás befejezte első missziós útját, néhányan Júdeából Antióchiába érkeztek, és így tanították a pogányságból megtért testvéreket: ˝ Ha nem fogadjátok el a Mózes törvényében előírt körülmetélkedést, nem üdvözülhettek.˝
Mivel pedig Pál és Barnabás hevesen tiltakozott és vitába szállt velük, közösen elhatározták, hogy Pál és Barnabás meg még néhányan a többiek közül menjenek föl Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez ennek a vitás kérdésnek ügyében.

A közösség elbúcsúztatta őket. Ezután áthaladtak Fönícián és Szamarián, és elbeszélték az ottani híveknek a pogányok megtérését. Ezzel nagy örömöt szereztek nekik.
Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, az egyház, az apostolok és a presbiterek szívesen fogadták őket. Ők pedig elbeszélték, mi mindent művelt általuk az Isten.
Erre azonban felállt néhány, a farizeusok felekezetéből megtért hívő, és kijelentette: ˝ Körül kell metélni őket, és rájuk kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.˝
Erre az apostolok és a presbiterek összegyűltek a kérdés megvizsgálására.

Zsoltár: 

Zsolt. 121,1-2.3-4a.4b-5

Örvendeztem, amikor azt mondták nekem, * az Úr házába megyünk.
Íme, itt állunk már kapuid előtt, * kapuid előtt, ó, Jeruzsálem.
 
Jeruzsálem városa jól megépült, * részei egymáshoz illenek.
Oda járulnak föl a törzsek, * az Úr népének törzsei.
 
Az Úr Izraelnek törvénybe adta, * hogy ott nevére áldást mondjanak.
Mert ott állnak az ítélőszékek, * Dávid házának székei.

Isten házába indulunk, * örömtől dobban a szívünk.