Krisztus, aki gazdag volt, szegény lett értünk.

Szentlecke:

2Kor 8,1-9

Testvéreim!

Tudtotokra adjuk Isten kegyelmét, amellyel elárasztotta Macedónia egyházait. A bajok és megpróbáltatások ellenére túláradó öröm töltötte el őket, és nyomasztó szegénységükből bőséges adakozás fakadt. Tanúskodom arról, hogy erejükhöz mérten, sőt erejükön felül is önként adakoztak. Kérve kérték tőlünk azt a kegyet, hogy részt vehessenek a jeruzsálemi keresztény testvérek megsegítésében. Minden reményünket felülmúlva előbb az Úrnak adták magukat, aztán Isten akaratából nekünk.

Ezért arra kértük munkatársunkat, Tituszt, hogy amint elkezdte, fejezze is be nálatok (Korintusban) a jótékonyság művét. Amint mindenben kitűntök: hitben, szóban, tudásban, minden buzgóságban és az irántunk érzett szeretetben, tűnjetek ki a szeretetből fakadó adakozásban is. Nem parancsként mondom ezt, hanem mások buzgóságára hivatkozva szeretetetek őszinteségét akarom kipróbálni.

Hiszen ismeritek Urunk Jézus Krisztus jóságát. Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok.

Zsoltár: 

Zsolt. 145,2.5-6.7.8-9a

Az Urat dicsérem, amíg élek, * zsoltárt zengek Istenemnek, amíg csak leszek.
 
Boldog, akinek segítője Jákob Istene, * és akinek Istenben, az Úrban van reménye.
Ő alkotta az eget és a Földet, * a tengert és mindazt, ami benne él.
 
Isten igaz marad örökké, * az elnyomottaknak igazságot szolgáltat.
Az éhezőknek ő ad kenyeret, * kiszabadítja az Úr a foglyokat.
 
Az Úr megnyitja a vakok szemét, * és fölemeli azt, aki elesett.
Az Úr szereti az igaz embert, * a jövevényt megvédi.

Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!