Isten igazságos: nem bünteti az igazat a bűnössel együtt.

Olvasmány:

Ter 18,16-33

Amikor a férfiak, akiket Ábrahám vendégül látott, fölkeltek, és elindultak Szodoma felé, Ábrahám is velük tartott, hogy elkísérje őket.

Ekkor az Úr így szólt: ˝Eltitkoljam-e Ábrahám elől, amit tenni akarok? Hiszen ő nagy és hatalmas néppé lesz, és benne nyer áldást a föld minden nemzete. Mert azzal a szándékkal választottam ki őt, hogy megparancsolja fiainak és háza népe utódainak, hogy járjanak az Úr útján, cselekedjenek a jog és igazság szerint, hogy az Úr teljesítse Ábrahámnak mindazt, amit neki ígért.˝
Ezért azt mondta az Úr: ˝Igen sok a panasz Szodoma és Gomorra miatt, és vétkük igen súlyossá vált. Lemegyek, és megnézem, valóban cselekedtek-e vagy sem, ahogyan az ellenük szóló panasz szava hozzám felhatolt? Tudni akarom.˝
Amikor a férfiak eltávoztak onnan, és Szodomába mentek, Ábrahám még mindig ott állt az Úr színe előtt.

Azután Ábrahám közelebb lépett, és megkérdezte: ˝Vajon az igazat is elpusztítod a bűnössel együtt? Hogyha van ötven igaz a városban? Akkor is elpusztítod, és nem bocsátasz meg ennek a helynek az ötven igazért, akik ott laknak? Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgokat cselekedjél, és megöld az igazat a gonosszal együtt, és úgy járjon az igaz is, mint a bűnös! Távol legyen tőled! Vajon a mindenség bírája ne járna el igazságosan?˝

Az Úr ezt válaszolta neki: ˝Ha találok Szodoma városában ötven igazat, akkor érettük megkegyelmezek az egész helynek.˝
Ábrahám erre így felelt: ˝Ha már egyszer elkezdtem, hadd szóljak Uramhoz, noha por és hamu vagyok. Hogyha öt híja lesz az ötven igaznak? Vajon elpusztítod-e az öt miatt az egész várost?˝ Erre ő kijelentette: ˝Nem pusztítom el, ha találok ott negyvenötöt.˝
Erre ismét szólott Ábrahám az Úrhoz: ˝Hátha csak negyvenet lehet ott találni?˝ Ő azt felelte: ˝Nem sújtom a negyven igaz miatt sem.˝
Aztán azt mondta: ˝Kérlek, Uram, ne haragudjál, hogy beszélek. Hátha harminc akad ott?˝ Azt felelte: ˝Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.˝
Ábrahám erre azt mondta: ˝Ha már egyszer bátorkodtam szólni Uramhoz, hátha csak húsz akad ott.˝ Ő azt felelte: ˝Nem pusztítom el a húsz igaz miatt sem.˝
Megint szólt Ábrahám: ˝Kérlek, Uram, ne haragudjál, hogy még egyszer szólok: Hátha tíz akad ott?˝ Erre ő azt mondta: ˝Nem pusztítom el a tíz igaz miatt sem.˝

Miután az Úr befejezte beszélgetését Ábrahámmal, eltávozott, Ábrahám pedig visszatért lakóhelyére.

Zsoltár: 

Zsolt. 102,1-2.3-4.8-9.10-11

Áldjad, lelkem, az Urat, * egész bensőm az ő szent nevét áldja.
Áldjad, lelkem, az Urat, * és ne feledd, hogy hozzád milyen jó volt.
 
Megbocsátja minden vétked, * meggyógyítja minden gyengeséged.
A pusztulástól megmenti életed, * kegyelmében és irgalmában meg is koronázza.
 
Irgalmas és kegyes a mi Istenünk, * nagy irgalmú és hosszan tűrő.
Nem pöröl velünk szüntelen, * és haragja nem tart örökké.
 
Nem bűneink szerint bánik velünk, * és nem gonoszságunk szerint fizet vissza nekünk.
Amilyen messze van az ég a földtől, * oly nagy a szeretete az őt félők iránt.

Irgalmas a mi Urunk, Istenünk, * könyörületre hajlik szíve.