Tiszta Forrás
2019. március 24.   
Névnap: Gábor, Karina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2019-03-24 ~ ~ ~ ~ Mózes pedig apósának, Jetrónak, Mádián papjának a juhait legeltette. ~ ~ Egyszer, amikor behajtotta a nyájat a puszta belsejébe, eljutott Isten hegyéhez, a Hórebhez. ~ ~ Ekkor megjelent neki az Úr angyala, tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. ~ ~ Látta ugyanis, hogy a csipkebokor lángol, de nem ég el. ~ ~ Erre Mózes így szólt: ˝Odamegyek, megnézem ezt a különös látványt, miért nem ég el a csipkebokor!˝ ~ ~ Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, szólította őt Isten a csipkebokor közepéből, és azt mondta: ˝Mózes, Mózes!˝ ~ ~ Ő azt felelte: ˝Itt vagyok!˝ ~ ~ Az Úr ekkor így szólt: ˝Ne közelíts ide! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld!˝ ~ ~ Azután azt mondta: ˝Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.˝ ~ ~ Mózes erre eltakarta az arcát, mert nem mert Istenre nézni. ~ ~ Az Úr ezután azt mondta neki: ˝Láttam népem nyomorúságát Egyiptomban, hallottam kiáltását a munkafelügyelők kegyetlensége miatt, és ismerem szenvedését. Leszálltam tehát, hogy megszabadítsam az egyiptomiak kezéből, és kivezessem arról a földről egy jó és tágas földre, egy tejjel és mézzel folyó földre, a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták lakóhelyére.˝ ~ ~ Mózes azt felelte Istennek: ˝Íme, elmegyek Izrael fiaihoz, és azt mondom nekik: Atyáitok Istene küldött engem hozzátok! Ha ők akkor azt kérdezik tőlem: ˝Mi az ő neve?˝ -- mit mondjak nekik?’’ ~ ~ Isten erre azt mondta Mózesnek: ˝Én vagyok az, ˝,Aki vagyok˝ .˝ ~ ~ Aztán azt mondta:˝Ezt mondd Izrael fiainak: Az ˝Aki van˝ küldött engem hozzátok!˝ ~ ~ Azután Isten azt mondta Mózesnek: ˝Ezt mondd Izrael fiainak: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökké, és ez az én emlékezetem nemzedékről-nemzedékre.˝ /Kiv 3,1-8a.13-15/

Jelen van

0 felhasználó
139 látogató

Látogatások

- ma: 521
- tegnap: 1334
2015.03.16. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

2015.03.16. hétfő

2015.03.16. hétfő

Örvendjetek és vigadjatok mindörökké

 


Iz 65,17-21

Mert íme, én új eget és új földet teremtek; az elsőkre nem emlékeznek, nem is jutnak eszébe senkinek. De örvendjetek és ujjongjatok mindörökké annak, amit teremtek; mert íme, én Jeruzsálemet ujjongássá teremtem, népét pedig örömmé. Ujjongok majd Jeruzsálemben, és örvendezem népemben; nem hallatszik többé benne sírás hangja és kiáltás hangja. Nem lesz ott többé néhány napig élő csecsemő, sem öreg, aki nem tölti be napjait; mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem éri meg századik évét, átkozottnak számít. Házakat építenek, és bennük laknak, szőlőt ültetnek, és eszik gyümölcsét.

 

Zs 29

Zsoltár. Ének a Templomszentelés ünnepére. Dávidtól. Magasztallak, Uram, mert fölemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek fölöttem. Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, és te meggyógyítottál engem. Uram, visszahoztad lelkemet az alvilágból, életben tartottál, hogy ne szálljak a sírba. Zengjetek zsoltárt az Úrnak, ti is az ő szentjei, áldjátok szent emlékezetét! Mert haragja csak egy pillanat, de élethosszig tart jóakarata. Este a sírás tér be, de reggelre a vidámság. Mikor dúslakodtam, így szóltam: ,,Nem fogok meginogni sohasem.’’ Mert te, Uram, kegyességedben szilárddá tetted dicsőségemet. De te elfordítottad arcodat tőlem, és én megrendültem. Ekkor, Uram, hozzád kiáltottam, és Istenemhez könyörögtem. Mi hasznod lenne véremből, ha leszállnék a sírgödörbe? Vajon a por magasztalhat-e téged, és hirdetheti-e hűségedet? Meghallgatott az Úr és megkönyörült rajtam, az Úr lett az én segítségem. Sírásomat öröménekké változtattad, szőrruhámat szétszaggattad, vidámsággal öveztél körül, hogy énekeljen neked dicsőségem, és sohase hallgasson. Áldalak érte örökké, Uram, én Istenem!

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás