A választott nép aranyborjút öntött, és Isten helyett imádta.

Olvasmány:

Kiv 32,15-24.30-34

Negyven nap után Mózes visszatért a hegyről kezében a tízparancsolat két táblájával, amelyeknek mindkét oldalán írás volt. A táblák is és az írás is Isten művei voltak.
Amint Józsue meghallotta az ujjongó nép zajongását, így szólt Mózeshez: ˝Harci lárma hallatszik a táborból.˝

Mózes azt felelte: ˝Nem győzelmi ujjongás ez, és nem a menekülők kiáltozása, hanem éneklők hangját hallom én.˝
Mikor aztán a tábor közelébe ért, meglátta az aranyborjút és a táncolókat, nagyon megharagudott: a hegy lábánál földhöz csapta és összetörte a táblákat. Aztán megragadta az aranyborjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, majd vízbe szórta, a vizet pedig megitatta Izrael fiaival.
Áronhoz pedig így szólt: ˝Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnbe vitted őket?˝ Erre Áron így válaszolt: ˝Ne haragudj rám, Uram, hiszen ismered e népet, hogy hajlamos a gonoszságra. Így követelőztek: »Készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak, mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptom földjéről.« Erre én azt mondtam nekik: »Kinek van közületek aranya?« – Ők elhozták és ideadták nekem, én pedig a tűzbe vetettem, és ez a borjú lett belőle.˝

Másnap aztán Mózes így szólt a néphez: ˝Igen nagy bűnt követtetek el. Felmegyek az Úrhoz, talán kiengesztelhetem őt vétketekért.˝ Vissza is ment a hegyre az Úrhoz, és így könyörgött: ˝Uram, igen nagy vétekkel vétkezett e nép: aranyból készített magának istent. Mégis bocsásd meg nekik bűnüket, vagy ha ezt nem teszed, törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!˝

Az Úr így válaszolt Mózesnek: ˝Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki könyvemből. Te csak menj, és vezesd oda ezt a népet, ahová mondottam neked! Íme, angyalom majd előtted megy, de a megtorlás napján ezért a vétkükért is megbüntetem őket.˝

Zsoltár: 

Zsolt. 105,19-20.21-22.23

Hóreb hegyénél aranyborjút öntöttek, * és leborultak a faragott bálvány előtt.
Fölcserélték a dicsőséges Istent * a füvet legelő borjú képével.
 
Elfeledték Istent, aki megmentette őket, * aki nagy jeleket művelt Egyiptomban,
Kám földjén csodákat, * félelmetes dolgokat a Vörös-tengeren.
 
Már arra gondolt, hogy eltörli őket, * ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott.
Ám ő résen állt színe előtt, hogy elfordítsa az Úr haragját, * nehogy elpusztítsa őket.

Adjatok hálát az Úrnak, * mert jóságos hozzánk.