Az örvendetes évben, vagyis a jubileumi esztendőben mindenki visszakapja eredeti birtokát.

Olvasmány:

Lev 25,1.8-17

A Sínai-hegyen így szólt Mózeshez az Úr:

˝Számlálj hét évhetet, azaz hétszer hét esztendőt, tehát negyvenkilenc évet. Ennek az évnek hetedik hónapjában a tizedik napon, az engesztelés napján, fúvasd meg a harsonákat az egész országban! Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt! Hirdessetek szabadulást lakóhelyetek minden lakójának, mert örvendetes esztendő ez. Kapja vissza mindenki a birtokát, és térjen vissza ki-ki saját családjához! Ez az ötvenedik esztendő legyen számotokra jubileumi év!
Ebben az évben ne vessetek! Ami a szántóföldeteken magától terem, le ne arassátok; a meg nem metszett szőlőtőkék termését be ne takarítsátok! Így szenteljétek meg az örvendetes esztendőt, és azt egyétek, amit a mezőn találtok!

Az örvendetes esztendőben kapja vissza mindenki a maga birtokát! Ha eladsz valamit honfitársadnak, vagy veszel valamit tőle, egymást be ne csapjátok! Az örvendetes esztendőt követő évek száma szerint vásárolj felebarátodtól, ő pedig a termés éveinek száma szerint adjon el neked! Minél több esztendő van még hátra a következő örvendetes esztendőig, annál nagyobb legyen az ár; és minél kevesebb van hátra, annál olcsóbb legyen a vételár, mert csak a termésidőt adja el neked.
Meg ne csaljátok honfitársaitokat! Mindenki félje az Urat; mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek!˝

Zsoltár: 

Zsolt. 66,2-3.5.7-8

Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket, * ragyogtassa fel arcát fölöttünk,
hogy megismerjék a földön utadat, * és üdvösségedet az összes nemzetek.
 
Örvendjenek és ujjongjanak a nemzetek, † mert igazságosan ítéled a népeket, * és te vezérled őket a földön.
 
Földünk megadta gyümölcsét, * a mi Istenünk megáldott minket.
Áldjon meg minket az Isten, * félve tisztelje őt a föld minden határa.

Magasztaljanak téged a népek, Istenünk, * magasztaljanak téged az összes nemzetek!