Figyelmeztetlek titeket az Úrban: ne éljetek úgy, mint a pogányok!

Olvasmány:

Kiv 16,2-4.12-15

A Szin pusztában Izrael egész közössége zúgolódott Mózes és Áron ellen. Izrael fiai ezt mondták nekik: ˝Inkább haltunk volna meg az Úr keze által Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk és jóllaktunk kenyérrel. Ti pedig ide hoztatok minket a pusztába, hogy az egész közösség éhen vesszen.˝

Ekkor az Úr így szólt Mózeshez: ˝Íme, én kenyeret hullatok nektek az égből. A nép menjen ki és gyűjtsön magának egy napra valót belőle. Így akarom próbára tenni, hogy követi-e parancsomat. Hallottam Izrael fiainak zúgolódását. Közöld velük: ma este húst fogtok enni, és holnap reggel jóllakhattok kenyérrel. Erről fogjátok megtudni, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek.˝ És valóban: estére fürjcsapat jelent meg, és ellepte a tábort. Reggel pedig harmatozó felhő ereszkedett alá a táborra. Amikor a harmatozó felhő felszállt, a puszta talaján valami finomszemcsés dolog maradt, olyan, mint a dér a földön. Izrael fiai meglátták és kérdezgették egymást: ˝Mi ez?˝ Nem tudták ugyanis, hogy mi az.

Mózes így szólt hozzájuk: ˝Ez az a kenyér, amelyet az Úr ad nektek enni.˝

Zsoltár: 

Zsolt. 77,3.4bc.23-24.25.54

Hallottuk Isten nagyszerű tetteit, * amint atyáink elmondták nékünk.
Hirdetjük a jövő nemzedéknek az Úr dicsőségét és erejét, * a csodákat, amelyeket véghezvitt.
 
Parancsot adott a felhőknek odafönn, * és az ég kapuit megnyitotta.
Eledelül mannát hullatott, * mennyei kenyeret adott nékik.
 
Angyalok kenyerét ette az ember, * eledelt küldött nékik bőséggel.
Bevezette őket szent hegyére, * a hegyre, melyet jobbja szerzett nékik.

Mennyei kenyeret * adott nékik az Úr.