Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr!

Olvasmány:

MTörv 6,4-13

Moáb síkságán Mózes ezt a beszédet intézte a néphez: ˝Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr!

Szeresd Uradat, Istenedet, szíved, lelked mélyéből, minden erőddel! Ezeket a szavakat, amelyeket ma szabok neked, őrizd meg szívedben és vésd gyermekeidnek is az eszébe; beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz és amikor úton vagy; amikor lefekszel s amikor fölkelsz! Kösd őket jel gyanánt a kezedre; legyenek és függjenek a szemed előtt! írd fel őket házad ajtófélfáira és kapuira!

Ha majd bevisz téged az Úr, a te Istened, arra a földre, amelyet esküvel ígért atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak, és Jákobnak, és neked adja azokat a nagy és szép városokat, melyeket nem te építettél; minden jóval telt házakat ad neked, amelyeket nem te töltöttél meg; vízgyűjtő medencéket kapsz, melyeket nem te ástál; szőlőket és olajfakerteket, amelyeket nem te ültettél, eszel belőle és jól laksz: akkor vigyázz, hogy meg ne feledkezzél az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából! Féld az Urat, a te Istenedet, és csak neki szolgálj, egyedül az ő nevére esküdj!˝

Zsoltár: 

Zsolt. 17,2-3a.3bc-4.47 és 51ab

Szeretlek, Uram, Istenem, * én erősségem!
Menedékem és sziklaváram, * szabadítóm te vagy, Uram.
 
Istenem, segítőm, akiben remélek, * oltalmazom, pártfogóm és üdvöm ereje!
Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, * és megszabadulok ellenségeimtől!
 
Él az Úr, az én áldott segítőm, * legyen dicsőség üdvöm Istenének.
Felmagasztalta királyát, győzelmet adott néki, * irgalmas volt fölkentjéhez.

Szeretlek, Uram, Istenem, * én erősségem!