Először Krisztus támadt fel, majd azok, akik Krisztushoz tartoznak.

Olvasmány:

Jel 11,19a; 12,1-6a.10ab

Én, János láttam, hogy az égben feltárult az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája. Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona. Áldott állapotban volt, kiáltozott gyötrelmében és szülési fájdalmában.

Majd egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy, vörös sárkány. Hét feje volt és tíz szarva, és mindegyik fején korona. Farkával lesöpörte és a földre szórta az ég csillagainak egyharmadát.
Azután a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje a gyermekét.

Az asszony fiút szült. Fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza az összes nemzetet. A gyermeket elragadták, és Isten trónja elé tették, az asszony pedig a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára.
Ekkor harsány hangot hallottam az égben: ˝Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa! Eljött az ő Fölkentjének uralma!˝
 

Zsoltár: 

Zsolt. 44,10bc.11.12ab.16

Jobbodon áll a királynő, * Ofir aranyával ékesítve.
 
Halljad, leányom, figyelj szavamra, * felejtsd el népedet és atyád házát.

Szépségedet kívánja a király, * mert ő a te urad, hódolj előtte.
 
Ujjongó örömmel vonulnak, * bevonulnak a király házába.

Uram, jobbodon áll a királynő * arannyal átszőtt ruhában.