Az apostol éjjel-nappal dolgozik híveiért, és hirdeti nekik Isten evangéliumát.

Szentlecke:

1Tessz 2,9-13

Testvéreim!

Emlékezhettek fáradozásunkra és kemény munkánkra: éjjel-nappal dolgoztunk, hogy senkinek se legyünk a terhére. Így hirdettük nektek Isten evangéliumát.

Tanúim vagytok, ti és az Isten, milyen szentül, becsületesen és feddhetetlenül éltünk nálatok, akik hívők lettetek. Azt is tudjátok, hogy mint az atya a gyermekét, úgy intettünk, buzdítottunk és kérve kértünk titeket, hogy méltóképpen éljetek Istenhez, aki dicsőséges országába meghívott titeket.

Ezért szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor Isten szavát hallottátok tőlünk, nem úgy fogadtátok azt, mint emberi tanítást, hanem mint Isten szavát, amint valóban az is. Bennetek is, akik hittetek, hatékonynak fog bizonyulni.
 

Zsoltár: 

Zsolt. 138,7-8.9-10.11-12ab

Lelked elől ugyan hová mehetnék? * Színed elől hová futhatnék?
Ha fölszállnék az égbe, te ott vagy, * ha a holtak hazájában pihennék, ott is jelen vagy.
 
Ha felölteném a hajnal szárnyait, * és a tenger túlsó végén laknék,
oda is a te kezed vezetne, * és jobbod tartana engem.
 
Ha azt mondom: † ˝Sötétség rejtsen el, * és a fény körülöttem boruljon éjbe!˝
neked a sötétség akkor sem lesz sötét, * s az éj világos, akár a nappal.

Te megvizsgáltál, Uram, * és ismersz engem.