Isten feltámasztja azokat, akik Jézusban hunytak el.

Szentlecke:

1Tessz 4,13-18

Testvéreim!

Az elhunytak sorsáról nem akarunk tájékozatlanságban hagyni benneteket, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reményük. Ha Jézus, mint ahogy hisszük, meghalt és feltámadt, akkor Isten vele együtt feltámasztja azokat is, akik Jézusban hunytak el.

Az Úr tanítása alapján ugyanis ezt mondjuk nektek: Mi élők, akik az Úr eljöveteléig megmaradunk, nem előzzük meg az elhunytakat. A parancsszóra, a főangyal kiáltására, Isten harsonájának szavára az Úr maga száll le a mennyből. Először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, azután mi, élők, akik életben maradunk, velük együtt elragadtatunk a magasba, hogy találkozzunk Krisztussal, és örökké az Úrral legyünk.
Vigasztaljátok egymást ezzel a tanítással!

Zsoltár: 

Zsolt. 95,1 és 3-5.11-13

Énekeljetek az Úrnak új éneket, * minden föld az Úrnak énekeljen.
Hirdessétek dicsőségét a nemzetek között, * és csodatetteit minden népnek.
 
Mert nagy az Úr, és minden dicséretre méltó, * félelmetesebb az összes isteneknél.
A népek minden istene csak üres semmiség, * az Úr azonban az ég alkotója.
 
Örvendjen az ég, a föld ujjongjon, * zúgjon a tenger és ami betölti.
Örvendjen a mező, * és minden, ami rajta van.
 
Ujjongjon az erdő minden fája * az Úr színe előtt, mert eljön.
Jön, hogy ítélje a földet, † igazságosan ítéli meg a földkerekséget, * és a népeket hűsége szerint.

Urunk, Istenünk érkezik, * ítélni az egész világot.