Isten emberének igaz lelkületre kell törekednie.

Szentlecke:

1Tim 6,2c-12

Szeretett Fiam!

Isten igéjét tanítsd, és követésére buzdíts! Ha pedig valaki ellenkezőt tanít, és nem követi Urunk, Jézus Krisztus üdvös szavait és az igaz tanítást, az elvakult, és semmit sem ért; fölösleges szavakon és kérdéseken vitatkozik, amelyekből csak irigység, veszekedés, káromlás, rosszakaratú gyanúsítás és torzsalkodás származik. Ezek zavart eszű és igazság híján lévő emberek, akik a vallásosságot jövedelmi forrásnak tekintik.

Mindenesetre az igazi vallásosság bőséges jutalom forrása, ha megelégedettség kíséri. Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, és nem is vihetünk el semmit. Ha ennivalónk és ruhánk van, elégedjünk meg vele! Aki meg akar gazdagodni, kísértésbe esik: az esztelen és káros kívánságok kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert. Minden baj gyökere ugyanis a kapzsiság, így azok, akik a pénz után sóvárogtak, eltávolodtak a hittől; és így bajba keveredtek.
Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől!

Törekedjél inkább igaz lelkületre: életszentségre, hitre, szeretetre, türelemre és szelídségre! Küzdj az igaz hit győzelméért! Szerezd meg az örök életet, hiszen erre kaptál hivatást, és erről tettél számos tanú előtt hitvallást.

Zsoltár: 

Zsolt. 48,6-10.17-20

A rossz napoktól miért félnék, * amikor az alattomosak gonoszsága körülvesz engem?
Ezek erejükben bíznak, * és nagy gazdagságukkal dicsekszenek.
 
Nem válthatja meg az ember önmagát, * váltságdíjat nem adhat Istennek.
Az élet váltságdíja túl magas, † a végén is kevésnek bizonyul ahhoz, * hogy örökké éljen és ne lásson pusztulást.
 
Ne bánkódj, ha meggazdagszik valaki, * és ha gyarapszik házának fénye,
mert semmit sem visz magával, ha meghal, * nem követi őt dicsősége.
 
Ha életében boldognak mondta is magát: * ˝Jól gondoskodtál magadról, dicsérni fognak!˝,
mégis az elődök nemzedékét követi, * azokét, akik napvilágot már sohasem látnak.

Boldogok a lélekben szegények, * mert övék a mennyek országa.