Tiszta Forrás
2021. október 24.   
Névnap: Salamon, Antal

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
12 látogató

Látogatások

- ma: 11
- tegnap: 155
2021.09.22. 00:00 beckerj
Hozzászólások: 0

2021.09.22. szerda

2021.09.22. szerda
 
 
 
 
 
 

Vétkeztünk, azért kerültünk a pogány népek rabságába.


 

 

 

 

Olvasmány:

Ezd 9,5-9

Ezdrás pap, aki egy egész napon át kesergett népe bűnei miatt, így kezdte imáját:


Az esti áldozat idején abbahagytam kesergésemet, tépett palástomban és köntösömben térdre borultam, és karomat kitártam Uram, Istenem felé.
Így szóltam: Istenem, én nagyon szégyellem magam.
Arcommal már feléd fordulni sem merek.
Amilyen magas fölöttünk az ég, mi éppen olyan mélyre süllyedtünk gonoszságaink tengerébe.
Atyáink napjaitól mind a mai napig folyvást csak vétkeztünk.
Saját gonoszságunk miatt lettünk száműzött szolgákká, királyaink és papjaink pedig pogányok kezére kerültek, így lett a sorsunk a kifosztás és a megszégyenülés, és így van ez ma is.


Most azonban egy szempillantásra megkönyörült rajtunk az Úr, a mi Istenünk: Meghagyott egy maradékot, és menedéket adott nekünk az ő szent helyén!
Megengedte Istenünk, hogy felcsillanjon a szemünk, és egy kis vigaszt adott nekünk szolgaságunkban. Szolgák vagyunk, ez igaz.
De Istenünk e számkivetett sorsunkban sem hagyott el: a perzsa király szívét felénk fordította kegyével: hogy újra éljünk; hogy romjaiból fölépítsük Istenünk szent templomát; hogy védőfal erősítse országunkat, Júdát, és az Úr szent városát, Jeruzsálemet!
 

 

                                                                                                                                                 

Zsoltár: 

Tób 13,2-4a.5.8

Nagy vagy, Uram, örökké, * a te uralmad mindörökké fennmarad.
Megversz, de meg is gyógyítasz, † letaszítasz az alvilágba, de erőd onnan is kihozhat, * és nincs, aki elmenekülhet kezedből.
 
Áldjátok az Urat, ti, Izrael fiai, * a nemzetek színe előtt dicsérjétek,
mert azért szórt titeket az őt nem ismerő nemzetek közé, * hogy csodálatos műveit hirdessétek.
 
Megvert minket bűneink miatt, * de meg is gyógyít, mert jóságos.
Nézzétek meg, hogy mit tett velünk, † félve és rettegve dicsérjétek őt, * és tetteitekkel magasztaljátok az örök Királyt.
 
Térjetek meg tehát, bűnösök, † Isten előtt igazságban járjatok, * higgyétek, hogy jóságát megmutatja rajtatok!

Áldott legyen az élő Isten, * áldott legyen mindörökké!

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás