Krisztus adja az apostoli küldetés kegyelmét a népek megtérítésére.

Szentlecke:

Róm 1,1-7

Testvéreim!

Pál, Krisztus Jézus szolgája és meghívott apostola köszönt benneteket!
Isten kiválasztott engem az ő evangéliumának hirdetésére, amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, Fiáról, Jézus Krisztusról, a mi Urunkról. Ő test szerint Dávid nemzetségéből származott, a szentség Lelke szerint azonban a halálból való feltámadásával az Isten hatalmas Fiának bizonyult.

Általa nyertük el a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép között. Ezek közé tartoztok ti is, akiket Jézus Krisztus meghívott.
Üdvözlöm (Rómában) mindazokat, akiket az Isten szeret és a szentségre hívott. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és Urunktól, Jézus Krisztustól.

Olvasmány:

Iz 7,10-14;8,10

Azokban a napokban így szólt az Úr Acház királyhoz: ˝Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.˝
De Acház így válaszolt: ˝Nem kérek jelet és nem kísértem az Urat.˝

Erre Izajás próféta azt mondta: ˝Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi el, ami annyit jelent: Velünk az Isten.˝

Zsoltár: 

Zsolt. 23,1-2.3-4ab.5-6

Az Úré a föld és ami betölti, * a földkerekség és minden lakója.
Alapjait ő ágyazta tengerek mélyébe, * s a vizek árján ő tartja szilárdan.
 
Ki mehet föl az Úr hegyére, ki állhat meg az ő szent helyén?
Aki ártatlan kezű, tiszta szívű, * akinek az esze nem jár csaláson.
 
Az nyer áldást az Úrtól, * és megigazulást üdvözítő Istenétől.
Ez az istenkeresők népe, * amely arcát kutatja Jákob Istenének.

Urunk, Istenünk érkezik: * ő a dicsőség királya.