Tiszta Forrás
2022. november 27.   
Névnap: Virgil, Virgínia

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
41 látogató

Látogatások

- ma: 71
- tegnap: 121
2021.11.12. 00:00 beckerj
Hozzászólások: 0

2021.11.12. péntek

2021.11.12. péntek
 
 
 
 
 

A teremtő Isten létezését a teremtmények bizonyítják.


 

 

 

 

 

Olvasmány:

Bölcs 13,1-9

Így szól az örök Bölcsesség:

Mind balga ember, akiben nincs istenismeret: a látható világ szépségéből nem ismeri fel azt, aki van, és nem fogja fel az alkotásból, hogy van Alkotó. Inkább a tüzet, a szelet, a vizet vagy a csillagok körét, a Holdat s a Napot tartja a világot kormányzó isteneknek. De hogyha isteneknek hitték ezeket elbájoló szépségükért, tudhatták volna, hogy e szépség Alkotója még dicsőbb. S ha megcsodálták mindezeknek munkáját és erejét, miért nem ismerték fel, hogy az Alkotójuk még hatalmasabb?

Mert a teremtmények nagyságából, szépségéből összehasonlítás útján felismerhető a Teremtőjük létezése. Az ilyenek ellen mégis kevesebb a panaszunk, mert ők csak tévednek, miközben Istent keresik; hiszen meg akarják találni őt. Amikor ugyanis alkotásaival foglalkoznak és azokat vizsgálják, megejti szívünket azok látása, mert annyira szép az, amit látni lehet. Ezeknek ugyanakkor még sincs mentségük, mert ha tudásban annyira vitték, hogy át tudták kutatni a világot, hogyan lehet, hogy ennek Urát mégsem találták meg?

 

                                                                                                                                                                

Zsoltár: 

Zsolt. 18,2-5

Isten dicsőségét az egek hirdetik, * a mennybolt vallja kezének művét.
Ezt harsogja át egyik nap a másiknak, * erre oktatja éj az éjszakát.
 
Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, * hogy meg ne értenéd szavát.
Minden földre elhat szózatuk, * a földkerekség végéig eljut igéjük.

Istenünk dicsőségét * hirdetik az egek.

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás