Isten üdvösségre szóló hívása minden néphez szól.

ApCsel 13,46-49

Pál apostolnak a pizídiai Antiochiában mondott beszéde féltékennyé tette a zsidókat. Ezért Pál és Barnabás bátran megfeleltek nekik:

˝Először nektek kellett hirdetnünk az Isten igéjét. De mivel ti visszautasítjátok, és nem tartjátok magatokat méltónak az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk. Ezt a parancsot adta nekünk az Úr:
A pogányok világosságává rendeltelek téged, hogy üdvösségük légy egészen a föld végső határáig˝.

A pogányok ennek hallatára örvendezve magasztalták az Úr tanítását. Hittek is mindazok, akik az örök életre voltak rendelve. Az Úr igéje így az egész környéken elterjedt.

Zsoltár: 116,1.2

Dicsérjétek az Urat, minden népek, * magasztaljátok öt, minden nemzetek.

Mert erős rajtunk az ő irgalma, * és az Úr hűsége örökké megmarad.

Menjetek el az egész világra, * és hirdessétek az evangéliumot!