Az apostol figyelmeztet: Az élet mulandó, tehát Istenbe vessük bizalmunkat!

Szentlecke:

Jak 4,13b-17

Testvéreim!

Rajta hát, mondjátok csak: ˝Ma vagy holnap a városba indulunk, ott töltünk egy évet, kereskedünk és nyerészkedünk.˝ Hiszen azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Ugyan mi az életetek? A párához hasonlít, amely rövid ideig látszik, azután elenyészik.

Ehelyett azt kellene mondanotok: ˝Ha az Úr akarja, élni fogunk, és ezt vagy azt fogjuk tenni.˝ De ti saját cselekedeteitekkel kevélykedtek. Minden ilyen dicsekvés gonoszságszámba megy.
Aki tehát tudna jót tenni, és nem teszi, az vétkezik.

Zsoltár: 

Zsolt.  48,2-3.6-7.8-10.11

Halljátok ezt, minden népek, * jól figyeljen a föld minden lakója:
szegények és gazdagok, * közemberek és előkelők!
 
A rossz napoktól miért félnék, * amikor az alattomosak gonoszsága körülvesz engem?
Akik erejükben bíznak, * és nagy gazdagságukkal dicsekszenek.
 
Nem válthatja meg az ember önmagát, * váltságdíjat nem adhat Istennek.
Az élet váltságdíja túl magas, † a végén is kevésnek bizonyul ahhoz, * hogy örökké éljen és ne lásson pusztulást.
 
Látjuk, hogy meghalnak a bölcsek is, † az esztelen és a balga elpusztul egyaránt, * és vagyonuk átszáll az idegen emberre.

Boldogok a lélekben szegények, * mert övék a mennyek országa.