Illés prófétának csendes szellő suttogásában jelenik meg az Úr.

Olvasmány:

1Kir 19,9a.11-16

A Kármel-hegyi istenítélet miatt Jezábel királyné bosszút lihegett Illés ellen. Menekülése közben a próféta elérkezett Isten hegyéhez, Hórebhez. Bement egy barlangba és ott töltötte az éjszakát.

Ekkor az Úr azt mondta neki: ˝Menj, és a hegyen járulj az Úr színe elé!˝
S íme, az Úr elvonult arra. Hegyeket tépő, sziklákat sodró hatalmas szélvész haladt az Úr előtt, de az Úr nem volt a szélviharban. A szélvésznek földrengés lépett a nyomába, de az Úr nem volt a földrengésben. A földrengés után tűz következett, de az Úr nem volt a tűzben. A tüzet enyhe szellő kísérte. Amikor ezt Illés észrevette, befödte arcát köntösével, kiment, és a barlang elé állt

.
Ekkor íme, egy hang szólt hozzá és azt mondta:  ˝Mit művelsz itt, Illés?˝  Ő azt felelte rá: ˝Emészt a buzgalom az Úrért, a Seregek Istenéért, mert Izrael fiai elhagyták szövetségedet, lerontották oltáraidat, karddal megölték prófétáidat, egyedül én maradtam meg, és most nekem is életemre törnek, hogy elvegyék.˝
Erre azt mondta neki az Úr: ˝Eredj és térj vissza utadon a pusztán át Damaszkuszba, és ha odaérsz, kend fel Házáélt Szíria királyává; Jéhut, Námsi fiát pedig kend fel Izrael királyává; végül Elizeust, az ábelmehulai Sáfát fiát kend fel prófétává magad helyett.˝

Zsoltár: 

Zsolt. 26,7-8a.8b-9abc.13-14

Uram, halld meg kiáltó szavamat, * könyörülj rajtam, és hallgass meg engem.
Szívem rólad mondta: * ˝Keressétek az ő arcát!˝
 
A te arcodat keresem, Uram, * ne rejtsd el előlem arcodat.
Ne fordulj el haragodban szolgádtól, * segítségem te vagy, el ne taszíts.
 
Hiszem, hogy meglátom az Úr javait * az élők földjén.
Remélj az Úrban, bátran cselekedj, * szíved legyen erős, és bízzál az Úrban.

A te arcodat keresem, * én Uram, Istenem.