Gyászének Jeruzsálem pusztulása fölött.

Siral 2,2.10-14.18-19

Kímélet nélkül elpusztította az Úr Jákob minden lakóhelyét, haragjában lerombolta Júda városainak bástyáit, földre sújtotta és elpusztította az országot és fejedelmeit.

Némán ülnek a földön Sion elöljárói, port hintenek fejükre, szőrruhába öltöznek; földig hajtják fejüket Jeruzsálem leányai.
Szemem elbágyadt a sírástól, bensőm megrendült, életerőm fogytán van népem nyomorúsága miatt, mert elalél a kisded és a csecsemő a város utcáin.
Így szóltak anyjukhoz: ˝Hol az étel és ital?˝
Az éhségtől hullottak el, mint a sebesültek a város utcáin, amikor kilehelték lelküket anyjuk ölén.

Mivel vesselek össze, és mihez hasonlítsalak, Jeruzsálem leánya? Mivel mondjalak egyenlőnek, hogy vigasztaljalak, Sion szűz leánya; mert nagy a te romlásod, mint a tenger, ki gyógyíthatna meg téged?
Amit a te prófétáid jósoltak, csalárdság volt és balgaság, nem tárták fel gonoszságodat, hogy jóra fordítsák sorsodat; hamis látomásokkal hitegettek, becsaptak és félrevezettek. Kiálts szívből az Úrhoz, zokogj, Sion leánya, patakként folyjon könnyed éjjel és nappal, ne engedj magadnak nyugalmat, ne szűnjék meg sírni a szemed!

Kelj fel, jajgass az éjben az őrváltások kezdetén, öntsd ki szívedet, mint a vizet, az Úr színe előtt!
Emeld fel hozzá kezedet kisdedeid életéért, akik elaléltak az éhségtől minden utca szögletén.

Zs 73,1-2.3-5a.5b-7.20-21

Miért vetettél el végleg, Istenünk, * legelőd nyája ellen haragod miért lángol?
Emlékezzél meg közösségedről, mely kezdettől fogva birtokod, † gondolj örökségedre, a népre, melyet megváltottál, * és Sion hegyére, amely lakóhelyed.
 
Irányítsd lépteidet az örök romokhoz: * szentélyedben az ellenség mindent letarolt.
Közösséged helyén ordítoznak, akik gyűlölnek téged, * és győzelmük jeléül kitűzték zászlóikat.
 
Olyanok, mint akik magasan villogtatják fejszéjüket a sűrű erdőben: † a veretes kapuknak nekiestek, * és fejszével, baltával ledöntötték.
Szentélyedre tüzet vetettek, * porig alázták neved hajlékát.
 
Tekints szövetségedre, Urunk: * földünk minden zuga tele van az erőszak sátraival.
Ne távozzék szégyennel a megalázott, * a szegény és szerencsétlen áldja nevedet.

Ne feledkezzél el végleg * szegényeid életéről!