Örök nyugtalanság annak sorsa, aki múló javakért fáradozik. Boldog csak az, aki Isten igéjére szomjazik.

Ám 8,4-6.9-12

A szegények elnyomóit prófétája által így inti az Úr:

Halljátok meg ezt ti, akik tiporjátok a szegényt, és szorongatjátok a föld szűkölködőit, akik így szóltok: ˝Mikor múlik el az újhold, hogy eladhassuk az árut, és a szombat, hogy árulhassuk a gabonát, kisebb vékával, nagyobb súlyokkal, mérleggel, csalárdul, hogy pénzért megszerezhessük magunknak a szűkölködőket, és egy pár saruért a szegényeket, és eladhassuk a gabona hulladékát?˝

De azt mondja az Úristen: ˝Eljön a nap, amikor délben nyugszik majd le a nap, és fényes nappal sötétséget borítok a földre.
Gyászra fordítom ünnepeiteket, és siralomra minden dalotokat; gyászruhát adok rátok és kopaszságot hozok fejetekre; olyanná teszem az országot, mintha egyszülöttjét gyászolná, és végnapjuk a keservek napja lesz.

Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.˝
Akkor felkerekednek tengertől-tengerig, északtól keletig körüljárnak majd, és keresik az Úr igéjét, de nem találják meg.


  

Zs 118,2.10.20.30.40.131

Azok a boldogok, akik intelmeit megfogadják, * és akik őt keresik teljes szívvel.
Buzgó szívvel csak téged kereslek, * ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek.
 
Csupán egyetlen vágy emészti lelkemet, * hogy mindig végzéseidet kövessem.
Az igazság útját választottam, * végzéseidhez tartom magam.
 
Ezért kívántam úgy tanításodat, * hogy igazságoddal éltess engem.
Reménykedve nyitom fel ajkamat, * parancsaid után epedek.

Nemcsak kenyérrel él az ember, * hanem minden igével is, mely Isten ajkáról való.