Az igaz Isten tűzhöz hasonló szellemi lény.

Ez 1,2-5.24-28c

Prófétai meghívását így írja le Ezekiel:

Joákin király száműzetésének ötödik évében, a negyedik hónap ötödik napján, amikor a káldeusok földjén a Kobár folyó mellett voltam, megnyílt az ég, és én, Ezekiel pap, Búsi fia isteni látomásokat láttam: Ott volt felettem az Úr keze.
Forgószél támadt észak felől és nagy felhő.
Fényesség vette körül, és tűz, amelyből villámok törtek elő.
A tűz bensejéből olyasvalami tűnt elő, mint a fénylő érc.
A tűzben négy élőlényféle is volt látható, emberi formájuk volt.
Hallottam szárnyuk suhogását.
Olyan volt mint a nagy vizek zúgása, vagy mint a Mindenható hangja.
Amikor mentek, hangjuk dübörögve szólt, miként a morajló tömegnek, avagy harci népnek zaja.
Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat; mert valahányszor égi szózat hangzott fel fejük felett, azonnal lebocsátották szárnyukat.
A fejük felett álló égboltozaton zafírkőféle látszott, mint királyi trón.
A trónszerű dolog felett is emberhez hasonló lény volt látható.
Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tűz vette volna körül.
A derekától felfelé és lefelé pedig olyasmit láttam, mint a fénylő tűzfolyam.
Olyasmit, mint a szivárvány, amely esős napokon a felhőkön feltűnik.
Ilyennek láttam ezt a tündöklést körös-körül.
Ilyennek mutatkozott meg előttem az Úr dicsősége.
Amint ezt láttam, arccal a földre borultam.
     

Zsoltár:  148,1-2.11-12ab.12c-14a.14bcd

Dicsérjétek az Urat a mennyből, * dicsérjétek őt a magasságban!
Dicsérjétek mindnyájan, angyalok, * dicsérjétek, összes mennyei karok!

Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden bírája,
ifjak és leányok, * öregek és gyermekek, dicsérjétek az Úr nevét.

Dicsérjétek az Úr nevét, * mert egyedül csak az ő neve fölséges.
Fölsége felülmúlja az eget és a földet, * és ő emeli fel népe fejét.

Dicsérő ének ez minden szentjének, * Izrael fiainak, a népnek, amely közel áll hozzá.

Dicsőséged betölti * a mennyet és a földet!