A szabadító Isten leszállott népe előtt a Sínai-hegyre, hogy szövetséget kössön velük.

Olvasmány:

Kiv 19,1-2.9-11.16-20b

A választott nép, miután Egyiptomból kivonult, a harmadik hónapban, ugyanazon a napon eljutott a Sínai-pusztába. Refidimből indultak, és amikor megérkeztek a Sínai-pusztába, tábort ütöttek azon a helyen. A nép itt a heggyel szemben ütötte fel sátrait.

Ekkor az Úr ezt mondta Mózesnek:

˝Íme, sűrű felhőben jövök el hozzád, hogy hallja a nép, amikor veled beszélek, hogy mindenkor higgyen neked.˝ Amikor Mózes jelentette az Úrnak a nép ígéretét, az Úr azt mondta neki: ˝Menj vissza a néphez, aztán tartsanak megszentelődést ma meg holnap, és mossák ki a ruháikat! Készüljenek a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sínai-hegyre.˝

Amikor aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, mennydörögni és villámlani kezdett; sűrű felhő ereszkedett a hegyre, egyre erősödő harsonaszó hallatszott, úgyhogy a táborban megrémült az egész nép.
Ekkor Mózes kivezette őket a táborból Isten elé, és ők odaálltak a hegy tövébe. Az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tűzben szállott le rája. Úgy szállt belőle a füst fölfelé, mint az olvasztókemencének füstje, és az egész hegy félelmetesen rengett. A harsonaszó egyre jobban erősödött: Mózes beszélt, és az Úr mennydörgés közepette válaszolt neki.

Ekkor az Úr leszállt a Sínai-hegyre, a hegy csúcsára, és felhívta Mózest a hegy tetejére.

Zsoltár: 

Dán 3,52.53.54.55.56

Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene, *
 
Áldott a te dicsőséges szent neved, *
 
Áldott vagy templomodban, dicsőséged szent helyén, *
 
Áldott vagy királyi trónodon, *
 
Áldott vagy, aki a mélységekbe tekintesz, † és a kerubok fölött trónolsz, *
 
Áldott vagy az égbolt fölött, *

* dicséretre méltó és magasztos örökkön örökké.