Isten megkülönböztetett szeretettel szerette választott népét.

MTörv 4,32-40

Az Egyiptomból való kivonulás után a negyvenedik esztendőben Mózes ezt a beszédet intézte a néphez:

˝Kutasd a régi időket, amelyek előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten embert teremtett a földre! Vajon az ég egyik határától a másikig történt-e valaha ilyen nagy dolog, lehetett-e hallani hasonlót? Van-e olyan nép, amelyik hallotta az élő Istent lángok közül beszélni, ahogy te hallottad, – és életben maradt? Volt-e valaha is olyan Isten, aki megtette, hogy egy népet kivezessen egy másik nép köréből megpróbáltatásokkal, jelekkel és csodákkal, háborúsággal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy csapásokkal, ahogy az Úr, a ti Istenetek veletek tette Egyiptomban a szemetek láttára?
Mindezt azért tette, hogy megtudjad, hogy az Úr az Isten, és rajta kívül nincs más Isten. Az égből szavát hallatta, hogy oktasson téged; a földön hatalmas tüzet mutatott neked, és hallottad oktatását a tűz közepéből.

Mindezt azért tette, mert szerette atyáidat, és választott népévé tette utódaikat. Éppen azért az ő nagy erejével kihozott Egyiptomból, és előtted járt, hogy igen nagy és nálad erősebb nemzeteket eltöröljön utadból, és téged vigyen be a helyükre, és nektek adja földjüket birtokul, ahogyan ezt ma láthatod.
Tudd meg hát és vésd szívedbe, hogy fönn az égben és lenn a földön az Úr az Isten, senki más! Tartsd meg parancsait és törvényeit, amelyeket ma parancsolok neked, hogy jól menjen sorod, és majd utánad gyermekeidnek is, és hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened neked ad örökre!˝

Zsoltár: 76,12-13.14-15.16 és 21

Istenem tetteiről megemlékezem, * emlékezem kezdettől adott csodáidról.
Elmélkedem minden művedről, * nagyszerű tetteidről gondolkodom.
 
Isten, szent a te utad, * ki olyan nagy isten, mint a mi Istenünk?
Te vagy az Isten, aki csodákat tehet, * megismertetted hatalmadat a népek között.
 
Megváltottad népedet erős karoddal, * Jákob és József nemzetségét.
Népedet mint nyájat vezetted * Mózes és Áron keze által.

Szüntelenül arra gondolok, * amit értünk tettél.