Mózes az Úr törvényének megtartására buzdítja népét.

Olvasmány:

MTörv 10,12-22

Moáb síkságán Mózes ezt a beszédet intézte a néphez:

˝És most halld, Izrael! Mi mást kíván tőled az Úr, a te Istened, mint azt, hogy féld az Urat, a te Istenedet? Járj az Úr útjain, szeresd őt, és szolgálj a te Uradnak, Istenednek teljes szívedből és teljes lelkedből! Tartsd meg az Úr parancsait és rendeléseit, amelyeket ma adok neked, hogy jó dolgod legyen!
Nézd, az Úré az ég, a magasságos ég, a föld és minden, ami rajta van! Mégis a ti atyáitokat kedvelte és szerette az Úr. Az ő utódaikat, vagyis titeket választott ki minden nép közül, miként ez ma nyilvánvaló előttetek.
Metéljétek tehát körül szíveteket, és ne keményítsétek meg nyakatokat, mert az Úr, a ti Istenetek a legfelségesebb Isten, a legnagyobb Úr, nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem néz sem személyre, sem ajándékra. Igazságot szolgáltat árvának és özvegynek, szereti a jövevényt, élelmet és ruházatot ad nekik. Szeressétek ti is a jövevényeket, mert egykor ti is azok voltatok Egyiptom földjén!

Féld a te Uradat, Istenedet, csak őneki szolgálj, őhozzá ragaszkodjál, és az ő nevére esküdj! Ő a te dicsőséged és a te Istened! Ő művelte azokat a nagy és félelmetes dolgokat, amelyeket tulajdon szemed látott. Hetvenen voltak atyáitok, amikor leköltöztek Egyiptomba, és íme, úgy megsokasított téged az Úr, a te Istened, mint az ég csillagait!˝

Zsoltár: 

Zsolt. 147,12-13.14-15.19-20

Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet,
mert erőssé tette kapuid zárát, * és megáldotta benned fiaidat.
 
Határaidon ő ad békét, * és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre, * az ő igéje gyorsan terjed.
 
Igéjét Jákobnak hirdeti, * törvényeit és végzéseit Izraelnek.
Egyetlen néppel sem bánt így, * végzéseit nem fedte fel senki másnak.

Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!