A pogány népből származó Rut megismeri az igaz Istent.

Olvasmány:

Rut 1,1.3-6.14b-16.22

A bírák korában éhínség támadt a választott nép földjén. Ekkor a júdeai Betlehemből elindult egy ember, hogy a pogány moábiták országában telepedjék le feleségével és két fiával együtt. (Mindnyájan efrataiak voltak, a júdeai Betlehemből valók.)

Történt, hogy a moábiták földjén a férfi meghalt. Így felesége, Noémi, magára maradt két fiával. Ezek moábita nőket vettek feleségül. Egyiknek a feleségét Orfának, a másikét Rutnak hívták.
Tízéves ott-tartózkodásuk idején meghalt a két fia is. Így azután Noémi most már nemcsak férjétől, hanem két fiától is megfosztva magára maradt. Két menyével együtt fölkerekedett, és elindult, hogy a pogány moábiták földjéről visszatérjen hazájába. Hallotta ugyanis, hogy az Úr megkönyörült népén, és nincs már éhínség otthon.

Útközben Orfa elbúcsúzott anyósától, és visszatért a moábitákhoz. Rut azonban hűségesen kitartott anyósa mellett. Noémi így biztatta:
˝Látod, sógornőd visszatért népéhez és vallásához. Menj te is vele!˝
Rut azonban így felelt:
˝Hogy elhagyjalak, arra ne is kényszeríts, mert bárhová mégy, én úgyis veled megyek.
Ahol te megtelepszel, én is ott lakom: néped az én népem, és Istened az én Istenem lesz.˝

Így jött el Noémi a moábita Ruttal idegen földről Betlehembe, ahol éppen akkor kezdték aratni az árpát.

Zsoltár: 

Zsolt. 145,5-6.7.8-9a.9bc-10

Boldog, akinek segítője Jákob Istene, * és akinek Istenben, az Úrban van reménye.
Ő alkotta az eget és a földet, * a tengert és mindazt, ami benne él.
 
Isten igaz marad örökké, * az elnyomottaknak igazságot szolgáltat.
Az éhezőknek ő ad kenyeret, * kiszabadítja az Úr a foglyokat.
 
Az Úr megnyitja a vakok szemét, * és fölemeli azt, aki elesett.
Az Úr szereti az igaz embert, * a jövevényt megvédi.
 
Az Úr támogatja az árvát és özvegyet, * és elpusztítja a gonoszok útját.
Az Úr uralkodik örökké, * a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre.

Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!