Nem tudhatjátok sem a napot, sem az órát…

A napi evangélium margójára

Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ˝Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!˝ Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbehozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ˝Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.˝ Az okosak ezt válaszolták: ˝Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.˝ Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ˝Uram, uram! Nyiss ki nekünk!˝ De ő így válaszolt: ˝Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.˝ Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát. / Mt 25,1-13/

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A mai evangéliumban az okos, és a balga szüzekről olvashatunk (Napi evangélium: 2015-08-28). Mindegyik szűz tisztában volt azzal, hogy eljön majd a „vőlegény”. Hogy mikor? – azt senki nem tudhatta. Csak egy a biztos: el fog jönni!

Az okos szüzek felkészülten várják az érkezését: lehet, hogy nem nappal, hanem a legsötétebb éjszakában fog megérkezni. Ezért lámpásaikhoz időben elegendő olajat szereznek be.

Ezzel ellentétben a balga szüzek nem törődnek azzal, hogy van-e elegendő olajuk, vagy nincs.

Régen a parasztember pontosan tudta, hogy mikor kell a földet felszántani, mikor kell vetni, és mikor lehet aratni. Amikor elvetette a magot, Isten áldását kérte. Amikor pedig betakarította a termést, hálát adott az Úrnak.

Ha nem szántotta fel időben a földet, ha nem vetette el időben a magot, akkor nem volt mit aratnia. Tudta, hogy a tavasz, a nyár és ősz után beköszönt majd a zord tél, és a megélhetéshez, a túléléshez megfelelő mennyiségű élelmet, és tűzifát kell tartalékolnia. Kétkezi munkával teremtette meg az élethez szükséges kenyerét, de soha nem feledkezett meg az „Élet Kenyeréről” sem.

„Én vagyok az élet kenyere.

Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg.

Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él.”(Jn 6.48-51)

Nem tudhatjuk sem a napot, sem az órát…

Aki a „csűrjei” bővítését tartja elsőrendű, és legfontosabb feladatának, annak szembesülnie kell a jézusi figyelmeztetéssel:

„Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! - Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? - Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék.” (Lk 12. 18-21)

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok!” (Mt 6.19-20)

Nem tudhatjuk, mikor jön el ismét Jézus, immár mint Ítélő Bíró.

Péter apostol írja: „Mint a tolvaj, úgy jön el az Úr napja. Ezen a napon az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a tűz hevétől felbomlanak, a föld és ami rajta van, elenyészik. Mivel így minden elpusztul, minden tekintetben szentül és vallásosan kell élnetek, hiszen várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor is az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tűz hevétől megolvadnak.
Mi ígérete alapján új eget és új földet várunk, az igazságosság hazáját.” (2Pét 3.10-139)

Azt sem tudhatjuk, nekünk mikor kell megjelenni a színe előtt. Lehet, hogy a megszokott, mindennapi életünk – mint egy villámcsapás – hirtelen ér véget. Számtalanszor lehetünk tanúi annak, hogy edzett élsportolók, akik állandó orvosi ellenőrzés mellett sportolnak, hirtelen összeesnek, és meghalnak. Hányszor előfordul, hogy valaki elindult egy útra, - akár autóval, akár busszal, akár repülőgéppel, vagy más járművel – de soha nem érkezett haza.

Nem tudhatjuk sem a napot, sem az órát…

Éljük a megszokott, hétköznapi életünket. Próbálunk megélni – úgy, ahogy tudunk. A világ szennyes árjával sodródunk. A fülünkbe harsog a reklámok zaja, a média mindent tudó képviselői oktatnak minket: hogyan éljünk, mit együnk, mit csináljunk. Ők akarják irányítani a mindennapi életünket, még a legapróbb részleteiben is. Hamis „aranyuk”, és hamisított „olajuk” elárasztja a világot, ott van reggel, délben, és este a szemünk előtt.

Isten Igéje, Isten szava halkan szól hozzánk. Csendesen, szeretettel, nem mindent, és mindenkit túlkiabálva. Az okos, és balga szüzek mi vagyunk. Ha „okosak” vagyunk, és meghalljuk Isten szavát, kinyittatik majd a kapu, de ha „balgák” vagyunk, és a világ „fejedelmére” hallgatunk, kint rekedünk.

Legyetek tehát éberek, mert nem tudhatjuk sem a napot, sem az órát. Ha elegendő „olajról” gondoskodtunk, akkor soha nem érhet bennünket meglepetés. Isten ki fogja nyitni előttünk az ajtót.

Éljünk úgy, mintha ez a nap lenne az utolsó, és holnap meg kellene jelennünk az Úr színe előtt.

Archívum