Tiszta Forrás
2019. április 26.   
Névnap: Ervin, Klétusz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

SZENTLECKE: 2019-04-26 ~ ~ ~ ~ Amíg ők a néphez beszéltek, odajöttek a papok, a templomőrség parancsnoka és a szaddúceusok. ~ ~ Ezek bosszankodtak, hogy tanítják a népet, és hirdetik a halálból való feltámadást Jézusban. ~ ~ Kezet emeltek tehát rájuk, és őrizetbe vették őket másnapig, mert már esteledett. ~ ~ De azok közül sokan, akik az igét hallgatták, hittek, úgyhogy a férfiak száma elérte az ötezret. ~ ~ Történt pedig másnap, hogy a vezetőembereik, a vének és az írástudók összegyűltek Jeruzsálemben, velük Annás főpap és Kaifás is, valamint János és Alexander, és ahányan csak voltak a főpapi nemzetségből. ~ ~ Miután középre állították őket, megkérdezték: ˝Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ezt?˝ ~ ~ Ekkor Péter Szentlélekkel eltelve így szólt hozzájuk: ˝Népünk vezetői és ti vének, halljátok! Ti ma felelősségre vontok minket, mert jót tettünk egy beteg emberrel, hogy megtudjátok, hogyan lett újra egészséges. Vegyétek hát tudomásul mindnyájan, ti és Izrael egész népe, hogy a mi Urunknak, a Názáreti Jézus Krisztusnak neve által, akit ti keresztre feszítettetek, akit Isten feltámasztott halottaiból: őáltala áll ez itt előttetek egészségesen. Ez az a kő, amelyet ti, az építők, elvetettetek, s amely szegletkő lett; és nincs üdvösség senki másban, mert más név nem is adatott az embereknek az ég alatt, amelyben üdvözülnünk kell.˝ /ApCsel 4,1-12/ ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
21 látogató

Látogatások

- ma: 127
- tegnap: 293
2014.12.14. 00:00 JóB
Hozzászólások: 0

Advent - III. vasárnap

Advent - III. vasárnap

Advent – III.   Vasárnap

 

,,Prope est Dominus.'' Az Úr közel van.

 

Lelki öröm Jézus közeli eljövetele fölött

 

/ Csávossy Elemér S. J.  -  Ádventi és karácsonyi elmélkedések/

 

 

Elôgyakorlatok

 

             1. Képzeld el, mintha Szent Pál szájából hallanád ezeket a szavakat: ,,Örüljetek az Úrban mindig, újra mondom, örüljetek. Ismerje meg mindenki szelídségteket; az Úr közel van.'' (Fil 4,4-5)

             2. ,,Kérünk, Uram, hallgass könyörgésünkre és látogatásod kegyelmével világosítsd meg lelkünk sötétségét.'' (Az Egyház imádsága ádvent harmadik vasárnapján.) Kérd Istentôl az igazi lelki öröm kegyelmét.

 

I. A lelki öröm fontossága

             Kitűnik a lelki öröm fontossága:

--1. Szent Pál ismételt szavaiból és beható buzdításából a lelki örömre: ,,Örüljetek, újra mondom, örüljetek'', írja a filippibelieknek.

-- 2. Az Egyház sem szűnik meg inteni híveit a lelki örömre; azért most is, ádvent kellôs közepén, a bűnbánati idôszakban, örömre int és az egész ádventet bizonyos örömteljes érzület lengi át. A nagyböjtben is külön vasárnapot szentel arra, hogy a híveket a lelki örömre buzdítsa.

-- 3. Az emberi lélek öröm nélkül nem lehet meg. A szomorúság nem hazája a léleknek; a lélek hazája, légköre az öröm. Azért, ha szent öröme nincs, keres magának világi örömöket, mert öröm nélkül nem élhet. Mily fontos azért, hogy szent öröm töltse be lelkünket!

-- 4. Ha öröm lakozik lelkünkben, minden sokkal könnyebb Isten szolgálatában. Könnyebb legyôzni a kísértéseket, de kevesebb is a kísértés; könnyebb gyakorolni az erényt, könnyebb dolgozni Isten- és a lelkekért, könnyebb teljesíteni hivatásbeli kötelmeinket, könnyebb meghozni az áldozatokat, melyeket az élet és Isten szolgálata megkíván, könnyebb szenvedni, könnyebb fölemelkedni a szentség és hôsiesség magaslataira.

-- 5. Csak az az erény tökéletes, melyet könnyedséggel, örömmel gyakorlunk. Ez a könnyedség és öröm azonban nem zárja ki az érzéki természet ellenszegülését, mert a lelki öröm székhelye nem az érzéki vágyóképesség, hanem az akarat.

 -- 6. Istennek is csak az az ajándék tetszik, melyet örömmel hozunk: Hilarem datorem diligit Deus (2Kor 9,7), a jókedvű adakozót szereti az Isten.

-- 7. Ezzel összefügg, hogy  az érdem is nagyobb ott, ahol a lelki öröm éltet minden cselekedetet; mert hogyne volna nagyobb érdem abban a cselekedetben, melyet örvendve ajánlunk fel Istennek, mint abban, melyet csak kelletlenül vagy legalább is kevés készséggel végzünk.

-- 8. Azért intenek  a szentek is példájukkal, tanításukkal a lelki örömre.

             Ezt az örömöt, mely oly fontos a lelki életben, mint minden más kegyelmet, imádság által kell megszereznünk. Megszerzése azonban nem lehetséges önmegtagadás és a szív kellô tisztasága nélkül. Mert épp a meg nem fékezett szenvedélyek okozzák legtöbb esetben a lélek szomorúságát. Elôsegíti a lelki öröm megszerzését az elmélkedés is, melyben a lelki örömnek tárgyát állítjuk szemünk elé. Ez a megfontolás egyúttal feltárja elôttünk, hogy miben áll az igazi lelki öröm.

 

II. A lelki öröm tárgya

             Isten és mindaz, ami Istennel összefügg. Azért írja Szent Pál: ,,Örüljetek az Úrban.'' Istenben pedig különféle szempontból örülhetünk. Az ádventi idôszakban, annak sajátos jellege szerint a lelki öröm tárgya: Dominus prope est (Fil 4,5), az Úr közel van.

Az ádvent harmadik hetében a jól elkészült lélek már alig várja az Úr jövetelét; az Egyház is mind sürgetôbb kérésekkel ostromolja Istent, hogy siettesse már eljövetelét: festina, ne tardaveris, siess, ne késlekedjél. Ebben a hô vágyában megvigasztalja az epedô lelket a szó: Dominus prope est, már közel van az Úr. Ez örömének fô tárgya. Erre utal a mai evangélium is, melyben a zsidók küldöttségét állítja elénk az evangélista, és mi Ker. Szent János szájából halljuk: Én csak vízzel keresztelek; de már közöttetek áll az, aki utánam jô. (Jn 1,26.27)

             ,,Közel vagy te, Uram, és minden utad igazság'', mondja a zsoltár. (Zsolt 118,151) Ez a szó fejti ki bôvebben mai örömünk tárgyát. Igazság itt annyi, mint szeretet és irgalom.

 Krisztus közeli eljövetele megörvendeztet bennünket, mert

--1. áldást hoz ránk: benedixisti, Domine, terram tuam (Ps. 84. Introit. és Offert.), megáldottad, Uram, a te országodat

-- 2. elhárítja tôlünk a szolgaságot: avertisti captivitatem Jacob

-- 3. bűnbocsánatot hirdet: remisisti iniquitatem plebis tuae. Azért mondja összefoglalólag a szentmisének áldozási szakasza Izaiás próféta szavaival: ,,Mondjátok a kislelkűeknek: Bátorság! Ne féljetek! Íme, a mi Istenünk maga jön és szabadulást hoz nekünk.'' (Vö. Iz 35,4)

             Isten közelsége négyféle módon örvendeztethet meg bennünket ebben az életben.

 Közel van Isten hozzánk:

--1. szívünkben, ennek a közelségnek a megérzése a legmélységesebb lelki öröm; de öröm már érezni azt is, hogy közelít az Úr szívünk hajléka felé.

-- 2. Közel van Isten hozzánk  az Oltáriszentségben és még közelebb a szentáldozásban. Több joggal mondhatjuk, mint Mózes a zsidókról: ,,Nincs is más ilyen nagy nemzet, melyhez istenei oly közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Istenünk, valahányszor kérjük.'' (MTörv 4,7)

-- 3. Közel van az Isten, ha arra tekintünk, mily rövid az élet. Csak pár év még és látni fogjuk az Istent.

-- 4. Közel van végre az Isten  akkor, mikor meghallgatja imáinkat. Ez is örömünk egyik tárgya. Hiszen maga Krisztus mondja: ,,Kérjetek és megnyeritek, hogy örömötök teljes legyen.'' (Jn 16,24)

 

III. A lelki öröm tulajdonságai

             1. A lelki öröm mindenekelôtt szerény és alázatos. ,,Ismerje meg mindenki a szelídségteket'' (Fil 4,5), fűzi hozzá Szent Pál apostol, mikor híveit felszólítja, hogy az Úrban örvendjenek. De ez a felszólítás nem is annyira parancs, mint inkább figyelmünk felhívása a szent öröm természetszerű hatására. A lelki öröm nem hangos, nem zajos, nem kicsapongó, mint a világi öröm.

             2. ,,Ne aggódjatok'', folytatja az Apostol és Izaiás próféta is felszólít: ”Bátorság! Ne féljetek!'' Ez a lelki öröm második hatása és tulajdonsága: bizalommal, barátsággal, gyermekded odaadással tölti be a lelket Isten iránt.

             3. A lelki öröm imádságra késztet, bensôséges, nem szórakoztat el, nem von el Istentôl. ,,Mindenben terjesszétek a kéréseiteket az Isten elé imádságban és könyörgésben hálaadással.'' (Fil 4,6) Ebbôl ered

             4. a béke, mely a lelki öröm elválaszthatatlan kísérôje, az a béke, melyet a világ nem képes megadni (Jn 14,27), melyet csakis Krisztus ad azoknak, akik az ô eljövetelének örvendenek: ,,S az Istennek ez a békéje, amely meghalad minden értelmet, megôrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.'' (Fil 4,7)

Imádság

             ,,Közel van az Úr mindazokhoz, akik ôt ôszintén segítségül hívják'' (Zsolt 144,18), mondja a zsoltár. Azért szívünk egész bensôségével imádkozzunk az Egyházzal: ,,Kérünk, Uram, hallgass könyörgésünkre és látogatásod kegyelmével világosítsd meg lelkünk sötétségét.'' ,,Uram, ki a kerubok fölött ülsz, mutasd meg hatalmadat és jöjj, aki Izraelt kormányzod, hallgass ránk, mutasd meg hatalmadat és jöjj, szabadíts meg minket!'' (Ps. 79. Graduale)

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás