Tiszta Forrás
2018. december 18.   
Névnap: Auguszta, Gracián

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
17 látogató

Látogatások

- ma: 789
- tegnap: 840
2014.12.14. 00:00 JóB
Hozzászólások: 0

Advent - III. vasárnap

Advent - III. vasárnap

Advent – III.   Vasárnap

 

,,Prope est Dominus.'' Az Úr közel van.

 

Lelki öröm Jézus közeli eljövetele fölött

 

/ Csávossy Elemér S. J.  -  Ádventi és karácsonyi elmélkedések/

 

 

Elôgyakorlatok

 

             1. Képzeld el, mintha Szent Pál szájából hallanád ezeket a szavakat: ,,Örüljetek az Úrban mindig, újra mondom, örüljetek. Ismerje meg mindenki szelídségteket; az Úr közel van.'' (Fil 4,4-5)

             2. ,,Kérünk, Uram, hallgass könyörgésünkre és látogatásod kegyelmével világosítsd meg lelkünk sötétségét.'' (Az Egyház imádsága ádvent harmadik vasárnapján.) Kérd Istentôl az igazi lelki öröm kegyelmét.

 

I. A lelki öröm fontossága

             Kitűnik a lelki öröm fontossága:

--1. Szent Pál ismételt szavaiból és beható buzdításából a lelki örömre: ,,Örüljetek, újra mondom, örüljetek'', írja a filippibelieknek.

-- 2. Az Egyház sem szűnik meg inteni híveit a lelki örömre; azért most is, ádvent kellôs közepén, a bűnbánati idôszakban, örömre int és az egész ádventet bizonyos örömteljes érzület lengi át. A nagyböjtben is külön vasárnapot szentel arra, hogy a híveket a lelki örömre buzdítsa.

-- 3. Az emberi lélek öröm nélkül nem lehet meg. A szomorúság nem hazája a léleknek; a lélek hazája, légköre az öröm. Azért, ha szent öröme nincs, keres magának világi örömöket, mert öröm nélkül nem élhet. Mily fontos azért, hogy szent öröm töltse be lelkünket!

-- 4. Ha öröm lakozik lelkünkben, minden sokkal könnyebb Isten szolgálatában. Könnyebb legyôzni a kísértéseket, de kevesebb is a kísértés; könnyebb gyakorolni az erényt, könnyebb dolgozni Isten- és a lelkekért, könnyebb teljesíteni hivatásbeli kötelmeinket, könnyebb meghozni az áldozatokat, melyeket az élet és Isten szolgálata megkíván, könnyebb szenvedni, könnyebb fölemelkedni a szentség és hôsiesség magaslataira.

-- 5. Csak az az erény tökéletes, melyet könnyedséggel, örömmel gyakorlunk. Ez a könnyedség és öröm azonban nem zárja ki az érzéki természet ellenszegülését, mert a lelki öröm székhelye nem az érzéki vágyóképesség, hanem az akarat.

 -- 6. Istennek is csak az az ajándék tetszik, melyet örömmel hozunk: Hilarem datorem diligit Deus (2Kor 9,7), a jókedvű adakozót szereti az Isten.

-- 7. Ezzel összefügg, hogy  az érdem is nagyobb ott, ahol a lelki öröm éltet minden cselekedetet; mert hogyne volna nagyobb érdem abban a cselekedetben, melyet örvendve ajánlunk fel Istennek, mint abban, melyet csak kelletlenül vagy legalább is kevés készséggel végzünk.

-- 8. Azért intenek  a szentek is példájukkal, tanításukkal a lelki örömre.

             Ezt az örömöt, mely oly fontos a lelki életben, mint minden más kegyelmet, imádság által kell megszereznünk. Megszerzése azonban nem lehetséges önmegtagadás és a szív kellô tisztasága nélkül. Mert épp a meg nem fékezett szenvedélyek okozzák legtöbb esetben a lélek szomorúságát. Elôsegíti a lelki öröm megszerzését az elmélkedés is, melyben a lelki örömnek tárgyát állítjuk szemünk elé. Ez a megfontolás egyúttal feltárja elôttünk, hogy miben áll az igazi lelki öröm.

 

II. A lelki öröm tárgya

             Isten és mindaz, ami Istennel összefügg. Azért írja Szent Pál: ,,Örüljetek az Úrban.'' Istenben pedig különféle szempontból örülhetünk. Az ádventi idôszakban, annak sajátos jellege szerint a lelki öröm tárgya: Dominus prope est (Fil 4,5), az Úr közel van.

Az ádvent harmadik hetében a jól elkészült lélek már alig várja az Úr jövetelét; az Egyház is mind sürgetôbb kérésekkel ostromolja Istent, hogy siettesse már eljövetelét: festina, ne tardaveris, siess, ne késlekedjél. Ebben a hô vágyában megvigasztalja az epedô lelket a szó: Dominus prope est, már közel van az Úr. Ez örömének fô tárgya. Erre utal a mai evangélium is, melyben a zsidók küldöttségét állítja elénk az evangélista, és mi Ker. Szent János szájából halljuk: Én csak vízzel keresztelek; de már közöttetek áll az, aki utánam jô. (Jn 1,26.27)

             ,,Közel vagy te, Uram, és minden utad igazság'', mondja a zsoltár. (Zsolt 118,151) Ez a szó fejti ki bôvebben mai örömünk tárgyát. Igazság itt annyi, mint szeretet és irgalom.

 Krisztus közeli eljövetele megörvendeztet bennünket, mert

--1. áldást hoz ránk: benedixisti, Domine, terram tuam (Ps. 84. Introit. és Offert.), megáldottad, Uram, a te országodat

-- 2. elhárítja tôlünk a szolgaságot: avertisti captivitatem Jacob

-- 3. bűnbocsánatot hirdet: remisisti iniquitatem plebis tuae. Azért mondja összefoglalólag a szentmisének áldozási szakasza Izaiás próféta szavaival: ,,Mondjátok a kislelkűeknek: Bátorság! Ne féljetek! Íme, a mi Istenünk maga jön és szabadulást hoz nekünk.'' (Vö. Iz 35,4)

             Isten közelsége négyféle módon örvendeztethet meg bennünket ebben az életben.

 Közel van Isten hozzánk:

--1. szívünkben, ennek a közelségnek a megérzése a legmélységesebb lelki öröm; de öröm már érezni azt is, hogy közelít az Úr szívünk hajléka felé.

-- 2. Közel van Isten hozzánk  az Oltáriszentségben és még közelebb a szentáldozásban. Több joggal mondhatjuk, mint Mózes a zsidókról: ,,Nincs is más ilyen nagy nemzet, melyhez istenei oly közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Istenünk, valahányszor kérjük.'' (MTörv 4,7)

-- 3. Közel van az Isten, ha arra tekintünk, mily rövid az élet. Csak pár év még és látni fogjuk az Istent.

-- 4. Közel van végre az Isten  akkor, mikor meghallgatja imáinkat. Ez is örömünk egyik tárgya. Hiszen maga Krisztus mondja: ,,Kérjetek és megnyeritek, hogy örömötök teljes legyen.'' (Jn 16,24)

 

III. A lelki öröm tulajdonságai

             1. A lelki öröm mindenekelôtt szerény és alázatos. ,,Ismerje meg mindenki a szelídségteket'' (Fil 4,5), fűzi hozzá Szent Pál apostol, mikor híveit felszólítja, hogy az Úrban örvendjenek. De ez a felszólítás nem is annyira parancs, mint inkább figyelmünk felhívása a szent öröm természetszerű hatására. A lelki öröm nem hangos, nem zajos, nem kicsapongó, mint a világi öröm.

             2. ,,Ne aggódjatok'', folytatja az Apostol és Izaiás próféta is felszólít: ”Bátorság! Ne féljetek!'' Ez a lelki öröm második hatása és tulajdonsága: bizalommal, barátsággal, gyermekded odaadással tölti be a lelket Isten iránt.

             3. A lelki öröm imádságra késztet, bensôséges, nem szórakoztat el, nem von el Istentôl. ,,Mindenben terjesszétek a kéréseiteket az Isten elé imádságban és könyörgésben hálaadással.'' (Fil 4,6) Ebbôl ered

             4. a béke, mely a lelki öröm elválaszthatatlan kísérôje, az a béke, melyet a világ nem képes megadni (Jn 14,27), melyet csakis Krisztus ad azoknak, akik az ô eljövetelének örvendenek: ,,S az Istennek ez a békéje, amely meghalad minden értelmet, megôrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.'' (Fil 4,7)

Imádság

             ,,Közel van az Úr mindazokhoz, akik ôt ôszintén segítségül hívják'' (Zsolt 144,18), mondja a zsoltár. Azért szívünk egész bensôségével imádkozzunk az Egyházzal: ,,Kérünk, Uram, hallgass könyörgésünkre és látogatásod kegyelmével világosítsd meg lelkünk sötétségét.'' ,,Uram, ki a kerubok fölött ülsz, mutasd meg hatalmadat és jöjj, aki Izraelt kormányzod, hallgass ránk, mutasd meg hatalmadat és jöjj, szabadíts meg minket!'' (Ps. 79. Graduale)

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás