2014.12.17. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Advent - III. szerda

Advent – III.   Szerda

,,Prope est Dominus.'' Az Úr közel van.

A megtestesülés titkának következményei miránk nézve

/ Csávossy Elemér S. J.  -  Ádventi és karácsonyi elmélkedések/

Elôgyakorlatok

             1. Képzeld el ismét a Szentháromságot, amint letekint az égbôl a nyomorba süllyedt emberi nemre és elküldi Gábor arkangyalt a Boldogságos Szűzhöz, hogy vele a megváltás tervét közölje. Szemléld a Boldogságos Szűzet, amint beleegyezését adja az Ige megtestesüléséhez.

             2. Kérd Istent, adja meg neked a kegyelmet, hogy imént megtestesült Üdvözítôdet és szívének legbensôbb érzelmeit, szándékait tökéletesen megismerjed, ôt napról-napra jobban szeressed és hűségesebben kövessed.

I. Mi következik a megtestesülés titkából ránk nézve, ha Jézusra tekintünk?

             Jézus fôleg két okból lett emberré.

Az elsô ok az, hogy helyreállítsa mennyei Atyjának, Istennek dicsôségét, melyet a bűn lerontott. A bűn az ember kevélységének fölemelkedése Isten ellen; azért megalázta magát Jézus, hogy jóvátegye az ember kevélységét.

Második ok az, hogy bennünket megváltson, felszabadítson a bűn járma alól, újból Isten gyermekeivé és a mennyország örököseivé tegyen.

Ez a kettôs ok voltaképp csak egy; mert Isten dicsôségét éppen a mi megváltásunk által állította helyre, amint azt fôpapi imádságában szenvedése elôtt kifejezte. ,,Én téged megdicsôítettelek a földön, a munkát elvégeztem, melyet rám bíztál, hogy azt megtegyem... megismertettem nevedet az emberekkel.'' (Jn 17,4-6) A megváltás a következô mozzanatokat foglalja magában: elégtételt nyújt az emberek bűneiért és számukra Isten kegyelmét újból kiérdemli, megmutatja nekik az utat Istenhez példa és oktatás által, létesíti közöttük az üdvösség intézményét, az Egyházat, mely ôket az örök élet útján vezérli.

Ezért jött Jézus a földre, mint megváltó és üdvözítô, mint fôpap és tanító, mint példakép és egyházalapító. Ez volt megtestesülésének célja.

 -- Mi következik mindebbôl miránk nézve?

             1. Az elsô következtetés, melyet le kell vonnunk, ha a megtestesülés nagy titkát és célját szemléljük, a hála Isten és az Üdvözítô iránt. Ennek a hálának szívünk mélyébôl kell fakadnia; mert hacsak némileg megértettük, mily végtelen nyomorból ragadott ki bennünket Isten keze az Üdvözítô által, akkor belátjuk, hogy hálánknak nem lehet sem mértéke, sem határa, hanem csak ebben a szóban nyerhet kifejezést: ,,Mivel viszonozzam az Úrnak mindazt, amit velem cselekedett?'' (Zsolt 115) ,,Térj vissza, lelkem, nyugalmadba, mert az Úr jót tett veled. Megmentett engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól.'' (Zsolt 114) ,,Mit használt volna születnünk, ha nem adatott volna, aki megváltson?''

De ez a hála az Üdvözítô iránt nem szavakban mutatkozik elsôsorban, sem egyedül érzelmekben, hanem mindenekelôtt azoknak a kegyelmeknek hűséges felhasználásában, melyeket megtestesülése, élete és halála által nekünk megszerzett. Mutatkozik az általa elrendelt kegyelemeszközök nagyrabecsülésében, szent tanításának és isteni példájának tökéletes követésében. Szóval a keresztény életre, a tökéletességre, az életszentségre való törekvésben nyilatkozik meg leginkább.

             2. Ha a megtestesülésnek elsô okára tekintünk, Isten dicsôségének helyreállítására, akkor új kötelesség háramlik ránk. Nekünk is közre kell működnünk a Megváltóval Isten dicsôségének helyreállításában. És ezt annál inkább kell megtennünk, mert mi magunk bűnösök vagyunk.

A bűnbánat által Istent a mi részünkrôl is meg kell engesztelnünk.

Legjobb módja az engesztelésnek pedig ismét nem az önként vállalt külsô önsanyargatások, habár ezek is hasznosak, hanem a megváltás kegyelmének buzgó felhasználása és a szent élet, melyet az engesztelés szelleme hat át saját és más emberek bűneinek szemlélésénél, akik a megváltás nagy kegyelmeit semmibe sem veszik. Az élet kellemetlenségeit is ebben a szellemben kell elviselnünk; ezzel közreműködünk Isten dicsôségének helyreállításában.

             3. Végre, ha a megtestesülés második okát tekintjük, az emberi nem megváltását, akkor az a kötelesség háramlik ránk, hogy Jézusnak világot megváltó munkájában segédkezzünk. Igaz, hogy Jézus önmaga teljesen eleget tett mindennek, ami a világ megváltására szükséges volt; de az általa megszerzett kegyelmek hovafordítása az emberek közreműködésétôl függ.

 Imádság, áldozat és fôleg szent élet által kell leesdenünk Isten bôvebb kegyelmeit embertársainkra, az egész világra. Jó példa, szó és cselekedet által legyünk környezetünk apostolai, teremtsünk magunk körül bizonyos szent légkört, melyet mindenki magába szív, aki velünk érintkezik. Legyünk mi is megváltói a világnak!

             Fôleg ha a papi vagy szerzetesi életre hívott meg Isten különös kegyelme, nyílik számunkra bôséges alkalom mind Isten dicsôségének helyreállításában, mind a világ megváltásában közreműködni. Maga a szerzetesi élet, ha annak kötelességeit teljesítjük, bô forrása az engesztelô cselekedeteknek. A papi hivatás, az egyházi zsolozsma, a szentmise, a lelkek gondozása mindmegannyi alkalom Jézussal közreműködni megtestesülése céljainak megvalósításában. Azért éljen bennünk a lelkek szeretete és lankadhatatlan buzgalom Isten dicsôségének elômozdításában.

II. Mi következik a megtestesülés titkából ránk nézve, ha Szűz Máriára tekintünk?

             1. A megtestesülés titka alapja az egész Mária-tiszteletnek. Szűz Máriát istenanyai méltósága teszi mindenekelôtt tiszteletreméltóvá elôttünk. De ez az, ami egyúttal az ô legbensôbb viszonyát is feltárja lelkünkhöz.

Szűz Mária valóban közreműködött az Isten Fiának megtestesülésében. Az ô beleegyezésétôl függött, hogy a Megváltó leszáll-e a földre vagy sem. Az ô szava hívta le Istent az égbôl, az ô szent méhe volt Isten elsô hajléka a földön, az ô szűzi vérébôl alkotta a Szentlélek Isten Fiának emberi testét.

 Azért Isten után neki köszönjük megváltásunkat, amelyben ô kiválókép közreműködött. De épp azért elv gyanánt tekintik sokan azt, hogy valamint csak Szűz Mária által ereszkedett le Isten mihozzánk, úgy mi is csak ôáltala emelkedhetünk fel Istenhez. Amint csak ôáltala jött le hozzánk Isten elsôízben személyesen, úgy csak ôáltala száll le szívünkbe másodízben is kegyelmével. Szűz Mária a mindenható közbenjáró és minden kegyelem közvetítôje, kiosztója. Azért a lelki tökéletességnek és erénynek megszerzésére az ô igazi tisztelete a legegyenesebb, a legbiztosabb, a legkönnyebb, a legegyenesebb út.

Ô a ,,forma Dei'', az istenképzô forma, melybôl mint második Krisztus kerülünk ki, tökéletesítve, istenítve, Jézus mintájára átalakítva. Ez fôleg Boldog Grignon Lajos véleménye a tökéletes Mária-tiszteletrôl írt könyvében. (Különösen: Az igazi Mária-tisztelet hatásai, ötödik hatás.)

             2. Miben áll ez a tökéletes Mária-tisztelet?

Elsôsorban abban, hogy magunkat neki teljesen átszolgáltatjuk egész valónkkal, testestül-lelkestül, minden képességünkkel és tehetségünkkel, minden jócselekedetünkkel és érdemünkkel. Ezeket mind az ô kezébe tesszük le, hogy ô azokat megtisztítsa, ékesítse, tökéletesítse, bemutassa isteni Fiának. Önmagunknak ez a teljes átszolgáltatása a tökéletes Mária-tisztelet alapja, Végezzünk másodszor mindent ôvele, ôbenne, ôáltala és ôérette, vagyis kövessük szűntelen az ô példáját, képe lebegjen mindig lelkünk elôtt, ajánljunk fel mindent ôáltala Istennek, tegyünk mindent szeretetbôl iránta, legyünk a szeretet rabszolgái, uralkodjék ô teljesen szívünk fölött, lelkünk fölött, hogy így ôáltala Krisztus uralkodjék bennünk és mi Krisztusba átalakuljunk. Mert nincs ellentét az ô tisztelete és Jézus tökéletes szeretete között; hiszen ô a legegyenesebb út, mely Jézushoz vezet.

             3. Vessünk még egy pillantást arra a hasonlatosságra, mely fennáll Szűz Mária és Krisztus papja között. Szűz Mária az égbôl lehívja az Isten Fiát és ez lakást vesz tiszta méhében.

Jézus papja is lehívja Isten Fiát a magas égbôl az oltárra, és ô lakást vesz szívében naponta a szentáldozásban. Szűz Mária életet adott Jézusnak saját testében, a pap életet ad Jézusnak a lelkekben, amikor elveti bennük az isteni igének magvát. Azért tisztelje leginkább Jézus papja az Isten anyját, mert ô szorul rá leginkább anyai pártfogására, hogy tisztjét méltóképp betöltse. Fogadja naponta Megváltóját a szentáldozásban mintegy az ô kezébôl; mert tökéletesebb, Isten elôtt kedvesebb, biztosabb, könnyebb és édesebb Szűz Mária által közeledni Jézushoz. Mélyen vésse bele lelkébe a katolikus pap, de minden hívô is Berchmans Szent János szavát: Addig nem biztosítottam üdvösségemet, míg gyengéd áhítatra nem tettem szert Szűz Mária iránt.

Imádság

             Mondd el áhítattal azt a gyönyörű imádságot, melyet oly sok nagy Mária-tisztelô imádkozott: ,,Ó Jézus, aki élsz Szűz Máriában, jöjj és élj mibennünk szentséged szellemében, erôsséged teljességében, erényeid igazságában, utaid tökéletességében, titkaid egységében és uralkodjál szellemed erejével minden ellenséges hatalom fölött Atyád dicsôségére. Amen.''

Hozzászólások