Virtuális világ

Nem régen ünnepeltük Jézus születését, a mindenható Isten megtestesülését. Karácsonykor, a szeretet ünnepén minden tekintet a betlehemi jászolra szegeződött. Vízkeresztkor is Urunk megjelenését (Epiphania Domini) ünnepeljük. Az ünnep magában foglalja a Háromkirályok (Napkeleti bölcsek) imádatát, Jézus megkeresztelkedését a Jordán vizében, és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn, ahol a vizet borrá változtatta.

Milyen világba is érkezett a próféták által előre megjövendölt Messiás?

Az időszámítás kezdetén vagyunk: az akkor ismert kulturált világ jelentős részét a római birodalom uralja. Augustus a császár, a zsidó nép is római fennhatóság alatt él. Heródes, a zsidók királya Róma kegyeltje.

A Megtestesülés az éjszaka csendjében történt, a Szent család tagjain kívül csak a közelben tartózkodó pásztorok, és a Napkeleti bölcsek értesültek róla. Mégis egy olyan – robbanásszerű – változást okozott az emberiség történetében, amihez hasonló talán csak az ember kiűzetése a Paradicsomból, és a Noé idején bekövetkezett özönvíz lehetett.

Milyen volt az Istenhez való viszonyulás ebben a korban?

A rómaiak gondolatvilágában minden tevékenységnek volt egy-egy istene. A meglehetősen nagyszámú istenség adott esetben még tovább bővíthető volt. A római császár, a ˝cézár˝ hatalmánál fogva egy idő után önmagát is besorolta az istenek közé. Szobrot emeltetett magának a birodalom minden provinciájában, és kötelezően előírta, hogy alattvalói istennek kijáró módon imádják. Ez természetszerűen kiváltotta a józanul gondolkodó emberek ellenszegülését, de a császár ezeket a renitens alattvalókat kivégeztette.

Birodalmában kiépített egy olyan – természetellenes – világot, ahol minden, és mindenki köteles volt hódolni neki. Néró még a saját anyját is kivégeztette. Heródes, a zsidók királya szinte az egész családját kiirtotta, a konkurensnek kikiáltott betlehemi csecsemő, Jézus már születése pillanatában likvidálandó ellenségnek számított. Betlehem minden két évesnél fiatalabb kisgyermekét megölette.

A farizeusi vallási elit is egy mesterségesen kreált világban élt. A leendő Messiásról olyan képet alkottak, ami csak, és kizárólag az ő érdekeiket szolgálhatja. Felszabadítja a római uralom alól a zsidó népet, visszaállítja a dávidi birodalmat, és a farizeusokkal körülvéve uralkodik majd.

Nem így történt. Jézus egészen más világot hirdetett, és tett láthatóvá az Őt követők számára. Ez a világkép nem felelt meg sem a heródesi, farizeusi elképzeléseknek, sem a római birodalom hatalmi eszközökkel fenntartott rendszerének. A farizeusok szemében a megszálló hatalom gyűlölt császára Jézus elítélésekor követendő példaképpé magasztosult. (˝Nekünk nincs királyunk, csak császárunk van!˝)

Ma is két párhuzamos világ létezik. A normális - Isten törvényeit, erkölcsi normáit elfogadó és követő – emberek világa, és az Istent, és követőit megátalkodottan üldöző, magukat istenítő emberek virtuális, mesterségesen létrehozott világa.

Ma is élnek a ˝cézárok˝, ˝heródesek˝, és élnek a ˝farizeusok˝ is. Az un. ˝nagy francia forradalom˝ (1789) idején a liberális háttér szervezetek által pénzelt eszmék vérgőzös apokalipszise a bolondokháza őrültjeinek világát idézte. Egy ma készülő hollywoodi horrorfilm sem lehetne ennél félelmetesebb: és ezt a világot hazudták valóságnak. A sztalin-kommunizmus rémtettekkel fémjelzett korszakát nevezték demokratikusnak, ahol ˝új embertípus˝, a szocialista ember vízióját vázolták fel. Ahol a traktoros lány ugyanolyan ruhában szolgálja vidáman a kommunizmus szent ügyét, mint a traktoros fiú. A feleség szerepe a családban az elvárások szerint másodlagossá kellett, hogy váljon. Első és legfontosabb a párt, és a ˝nép˝ szolgálata. Minden csak ezután következhetett. A nemek összemosása, az un. Gender-elmélet csíráit már ekkor felismerhetjük.

˝Ez a harc lesz a végső˝- énekelték az internacionalista kommunisták, utalva arra, hogy majd az egész világ az ő irányításuk alá kerül. Ma ugyanezt éneklik a ˝nagy francia forradalom˝ eszméit hirdető liberálisok és ál-baloldaliak.

A józan gondolkodású, erkölcsös, tisztességes (un. népi) tömörülések szétveréséről a háttérből küldött ál-vezérek gondoskodtak (és gondoskodnak napjainkban is). Az Isten-Haza-Család eszméjét bőszen hirdető hordószónok a nyáj pásztoraként jelenik meg a színen. Meg is marad ˝pásztornak˝, csak a nyájat zárja ki a tömörülésből. ( Ilyen ˝pásztorok˝ ma is vannak, sőt időnként ˝fő-pásztorok˝ is.)

De ki ellen is folyik ez a harc? A ˝nagy˝-ok forradalma idején a király, és az egyház volt a fő ellenség. Persze - a paranoiás császárokhoz, és királyokhoz hasonlóan – egymást is kíméletlenül, ipari módszerekkel gyilkolták.

Isten, és a kereszténység Jézus megjelenése óta szálka a világot uralmuk alá hajtani szándékozók szemében. Az újkori keresztényüldözés, a keresztény alapokon nyugvó civilizáció felhígítása idegen kultúrákkal, az idegen népesség erőszakos, tömeges betelepítése, az erkölcsi normák semmibe vétele, a törvények lábbal tiprása mind-mind ezt a célt szolgálja.

Támadják a keresztény tanítást az internetes álpróféták, az önjelölt látnokok, a különböző kereszténynek mondott szekták. Támadják a világ irányítását végző szervezetek vezető pozícióiba ültetett funkcionáriusai. Támadják az egyházat kívülről, és ármánykodnak ellene belülről is.

Virtuális világban élünk. Semmi nem az, aminek látszik. Az ókori görög színházakban a jellemeket úgy ábrázolták, hogy a színészek álarcot tartottak maguk előtt. Színház az egész világ – mondta Shakespeare.

Egy tehetséges színész, egy primadonna előadására felfigyel a közönség, figyel a világ. Mindenki tudja, hogy az eljátszott szerep mögött egy ember áll, aki nem azonos az általa megtestesített figurával. A művész a szerep eljátszása után a virtuális világból átlép a valóságos világba. Az ünnepelt tehetség lehet, hogy otthon egy szerény átlagember, aki télen eteti a kertjében a madarakat, szeretettel gondozza kedvenc házi állatait, vasárnaponként pedig elmegy édesanyjával a templomba. Baj akkor van, ha az ember más akar lenni, nem önmaga. Ha rajta marad az álarc, ha szerepet játszik, ha nincsenek elvei, ha az aktuális szélirány szerint változtatja meggyőződését.

A józan gondolkodású nagy többség szava nem jut el a médiák csatornáiba. Az internet, a televízió, a számítógépek, az okostelefonok világában ömlik ránk az információ áradat. Ebben a média által közvetített világban minden, és mindenki manipulálható.

A gazdaság, a termelés, a szolgáltatás, a mindennapi megélhetés mozgatója a pénz. De már a pénz sem igazi, az is virtuális. Az is manipulálható. (Gondoljunk csak az un. ál-devizahitel folyósítások kapcsán az árfolyam-manipulációval tönkretett emberekre.)

Az emberi élet szinte minden mozzanata számítógép igénybevételével történik. A technika ilyen szintű fejlettsége nagy áldás, de átok is egyben. Minden a felhasználók, az irányítók jó, vagy rosszindulatán múlik. Lehet egy embert segíteni vele, de adott esetben tönkre is lehet tenni (ld. alaptalan rágalmazások, internetes csalások, manipulált információk, stb.).

Az Isten jónak látta, hogy saját maga jelenjen meg az emberek között, mert a próféták által közvetített üzeneteket eltorzították, kiforgatták eredeti jelentésüket, és sajátos módon értelmezték és tanították azokat. Isten valóságos, egyértelmű, és mindenki számára érthető Szava ma is elolvasható az Evangéliumban. Ez a normális emberi életet lehetővé tévő Írás a követendő norma. Nincs más ezen kívül, ami meg tudna minket védeni a világunkat manipuláló gonosz erők ármánykodásától.

Krisztus megjelenésekor a Szentlélek galamb képében szállt le, az Atya pedig ezt a szózatot intézte a jelenlévőkhöz: ˝Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!˝

Archívum