2014.12.23. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Karácsony hete - kedd

Karácsony hete.  Kedd

,,Ego ipse, qui loquebar, ecce adsum.'' Aki szóltam, íme, itt vagyok.

Szűz Mária és Szent József útja Betlehembe

/ Csávossy Elemér S. J.  -  Ádventi és karácsonyi elmélkedések/

Elôgyakorlatok

             1. Szűz Mária és Szent József a parancsnak engedelmeskedve Názáretbôl Betlehembe mennek, és mivel a városban nem találnak helyet, barlangban telepednek le, mely az állatoknak szolgált istállóul.

             2. Szemléld Szűz Máriát és Szent Józsefet az úton Názáretbôl Betlehembe.

             3. Kérd Istent, hogy ebben a titokban is a megtestesült Igének, aki épp azon van, hogy látható alakban e világon megjelenjen, legbensôbb gondolatait és szándékait megértsed és azokat szeretetbôl iránta egészen a magadévá tegyed.

I. Az út Názáretbôl Betlehembe

            Szemléld Szűz Máriát, amint az erre a célra bérelt állaton Szent József és talán még egy cseléd kíséretében, akik mellette gyalogolnak, megteszi a hosszú és fáradságos utat Názáretbôl Betlehembe. Mint már elôbb, úgy most is épülj egész magatartásán és viselkedésén. De épülj Szent Józsefen is, szerénységén és odaadó szeretetén, mellyel szűzi menyasszonyának mindenképp megkönnyíteni iparkodik az út nehézségeit és fáradalmait. Majd ízletes gyümölccsel kedveskedik, hogy jegyesének szomjúságát csillapítsa; majd virágot tép és felajánlja a föld legszebb virágának, a Szűzanyának; majd elkészíti a helyet, melyen meg akarnak pihenni. Mindezt a legodaadóbb szeretettel végzi, nem annyira természetes, mint inkább természetfölötti szeretettel, melyet a Szűz méhében rejtôzô Üdvözítô gyullaszt fel szívében. Hiszen minden szeretete és gondoskodása végcéljában csakis az anyai kebelben élô isteni Gyermeknek szól.

             Mily viszontszeretettel fogadja mindezeket a kis szeretetszolgálatokat a Boldogságos Szűz, akinek szíve a leghálásabb, a leggyengédebb volt minden emberi szív között! De mily szeretetet sugárzott ki Szent József felé magának az isteni Kisdednek szíve, aki már most vágyott karjait nyaka köré fonni, hogy így háláját és szeretetét kifejezze iránta. A szeretet megédesített minden fáradságot, minden nélkülözést, melyet a Szentcsaládnak az úton el kellett viselnie.

             A te földi életed is nagy vándorút, melyen a szeretetnek meg kell édesítenie az élet minden baját, nyomorát és szenvedését. Kérdezd, hogyan felelsz meg ennek a kötelességnek! Megkönnyíted-e embertársaidnak az életet vagy ellenkezôleg, megnehezíted, keserűvé, elviselhetetlenné teszed-e azt nekik? ,,Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük.'' (Lk 6,31) Fontold jól meg, hogy szeretetedtôl függ, vajon nálad van-e Jézus. Ha a családban, a rendházban, a társulatban a szeretet uralkodik, akkor Jézus is ott van lélekben, amint a Szentcsaládnál ott volt személyesen. Mert ,,ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük'' (Mt 18,20), mondja az Üdvözítô.

             Tekintsd Szűz Mária és Szent József mély összeszedettségét, mikor csendben és egyedül imádkoznak, elmerülve a megtestesülés titkába, várva az Üdvözítô látható megjelenésének pillanatát. Tekintsd áhítatukat, mikor közös imádságban zengik a szebbnél-szebb zsoltárokat, melyeket a megváltás nagy titka és sajátos körülményeik adnak ajkukra. Halljad istenes beszédeiket, melyek fôképpen a születendô Megváltóra és születésének körülményeire vonatkoznak. Tekintsd nyájasságukat, kedvességüket, mikor másokkal találkoznak és azokat köszöntik. Tekintsd türelmüket, megadásukat, mellyel az út fáradalmait viselik és nem zúgolódnak, mint sok más, a császár parancsa ellen.

             Mindez példa legyen számodra, miképpen viselkedjél, ha hivatásodnál fogva utaznod kell vagy saját elhatározásodból zarándokútra keltél. A zarándoklás istenes cselekedet, de csak akkor, ha istenes szellemben megy végbe. Sôt tekintsd egész életedet, amint már mondottuk, nagy zarándokútnak az ég felé, ahol örökre meg fog születni lelkedben Isten az ô boldogító jelenlétével. Ezen az úton felváltják egymást az imádság és a szeretet gyakorlása. Majd magánosan imádkozol, majd közösen másokkal; majd egyedül vagy, majd emberekkel érintkezel. Akaratodat mások akaratának sokszor alá kell vetned, szenvedéseket és fáradalmakat kell eltűrnöd, de örömeid is vannak, melyeknek fôforrása a szívedben és az oltár szekrényében rejlô Isten kell, hogy legyen. Fôleg ha a szerzetesi életet választottad, egész földi utadat, mint a Szentcsalád útját Betlehembe, az engedelmesség irányítja; a szerzetesi életben érvényesül leginkább az, hogy mindenre ki van szabva a kellô idô, a közös és a magánimádságra, a munkára és a társalgásra, a szeretet gyakorlására és a tanulásra. Mindezekben az Egyház imádsága lebegjen szemed elôtt: ,,Sokszorosítsd meg fölöttünk irgalmadat, ó Isten, hogy a te kormányzásod és vezetésed által úgy haladjunk át a földi javak között, hogy el ne veszítsük az örökkévalókat.'' (Pünk. ut. 3. vas.)

II. Szent József lakást keres Betlehemben

             Miután a Szentcsalád megérkezett Betlehembe, Szent Józsefnek elsô gondja az volt, hogy megfelelô lakást keressen övéinek. Hiszen oly közel volt már annak eljövetele, akire a népek és nemzetek vártak. ,,Íme, beteljesedtek mindenek, amiket az angyal mondott Szűz Máriáról.'' (Dec. 23-i antifona) Azért ideiglenesen letelepíti Szűz Máriát csendes helyen, maga pedig házról-házra megy, de nem talál lakást sehol. Az egyik helyen zárt ajtókra talál, a másikon durván elutasítják, a harmadikon hideg finomsággal értésére adják, hogy számukra nincs hely. Vannak, akik igazat mondanak; vannak, akik hazudnak. És e mellett látja Szent József, hogy a gazdagok mégis csak találnak lakást. Hiába, a pénz nagy szó, több az emberek elôtt, mint a Megváltó eljövetele! Igaz, hogy nem tudták a betlehemiek, kit utasítanak vissza, de épp ez volt szeretetlenségük szomorú büntetése. ,,Aki titeket befogad, engem fogad be, mondta késôbb az Üdvözítô, és aki csak egy pohár hideg vizet ad is inni egynek e legkisebbek közül, bizony, mondom nektek, nem veszti el jutalmát.'' (Mt 10,40.42)

             Ha a felebarátot, a szegényt megbecsülték és befogadták volna Szent József személyében, közöttük, az ô házukban született volna az Üdvözítô. Ha már Obededom házára a frigyszekrény jelenléte oly nagy áldást hozott, mily áldás szállott volna le ezen a földön és az égben annak fejére, házára, aki az eleven frigyszekrényt, Szűz Máriát, és a törvényhozót magát, az Isten Fiát befogadta volna! Itt teljesedett be az, amit Szent János megírt evangéliumának kezdetén: ,,Tulajdonába jött, de övéi ôt be nem fogadták.'' (Jn 1,11) Itt teljesedett be már elôre az is, amit késôbb Keresztelô Szent János mondott: ,,Köztetek áll az, kit ti nem ismertek.'' (Jn 1,26) Valószínű, hogy ha ki is lett volna hirdetve a betlehemieknek, amit talán Szent József szavai sejtettek is velük, hogy az Üdvözítô az, aki lakást keres náluk, mégsem hittek volna, amint késôbb, nyilvános életében sem hittek csodáinak.

             Fontold meg itt, mily kárhozatos következményekkel jár a keményszívűség, a szeretetlenség, az Isten sugallatainak elhanyagolása, a lelki restség, a hitetlenség. Vess egy pillantást magadba és kérdezd, nincs-e javítanivalód e tekintetben. És ha van, kérd a már-már születendô Üdvözítôt, hogy karácsonyi ajándékként adja áldását jó elhatározásaidra. Szent Józsefnek nem annyira saját sikertelensége, az elszenvedett visszautasítás és megaláztatás fájt, mint inkább az a szomorú kényszerűség, hogy fáradozásának eredménytelenségét közölnie kellett a Szent Szűzzel. Szűz Mária és az isteni Üdvözítô fájdalma és visszautasítása volt a legkeserűbb csepp szenvedésének e poharában. De a Szent Szűz vigasztalja hű jegyesét és megérteti vele, hogy Isten tervei szerint ennek így kellett történnie. Ó, csodáld ezt az isteni nyugalmat, mely a Szűznek keblét betölti és átárad tiszta jegyesének lelkébe is! Ennek a békének, nyugalomnak, megadásnak forrása az a Gyermek, aki mint a béke fejedelme jön a világra és önmaga intézi sorsát mennyei Atyjának nagyobb tetszése szerint. Ô mondja: ,,Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek; nem miként a világ adja, adom én nektek.'' (Jn 14,27)

III. A Szentcsalád letelepedik a barlangban

             Szent József elôtt ismeretes volt egy közelben fekvô barlang, mely az állatoknak szolgált istállóul; ennek kellett a lakást pótolnia a Szentcsalád számára. Itt telepednek le. Amíg Szent József bejárta a várost, amíg hírül hozta kutatásának sikertelenségét, amíg kivezette övéit a barlangba és elrendezett mindent, már beesteledett. Leszállott a világra az éj, a ,,szent éj'', a legszentebb éj, mely valaha a földre borult, az az éj, mely világosságot és békét hozott a világnak.

             Miután minden szükséges elôkészületet megtettek, a legmélységesebb csendben és áhítatban várták a világ legszentebb pillanatát, melyben meg kellett jelennie annak, aki a népek várakozása és Izrael reménye volt. ,,Íme, már eljött az idôk teljessége, melyben Isten elküldötte Fiát a földre, aki a Szűztôl született és alávetette magát a törvénynek, hogy megváltsa azokat, akik a törvény alatt voltak. A túláradó szeretet miatt, mellyel szeretett bennünket az Isten, elküldötte Fiát a bűnös test hasonlatosságában, hogy megváltsa azokat, akik a törvény alatt voltak. Kisded fog születni nekünk és Isten, az Erôs lesz a neve. Ülni fog ô atyjának, Dávidnak székén és uralkodni. Vállain nyugszik a hatalom. Ôbenne megáldatik a föld minden nemzedéke, minden nép szolgálni fog neki.'' (Resp. ádv. 4. vas.) Ezt a hatalmas Megváltót várja egyedül a Szent Szűz tiszta jegyesével Betlehemben, az istállóban, az éj csendes magányában.

Imádság

             Egyesülj lélekben te is velük és szent összeszedettségben várd az Üdvözítô eljövetelét a holnapi napon. Öntsd ki lelkedet hálában és csodálatban, hogy ily utat választott Isten bölcsessége és szeretete a te megváltásodra. De tanuld meg azt is, hogy elszakadva a földi dicsôség és gazdagság hiú szeretetétôl, csak az égieket keresd, csak az örökkévalók után áhítozzál.

Hozzászólások