2014.12.28. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Karácsony nyolcada - vasárnap

Karácsony nyolcada.  Vasárnap

,,Ego ipse, qui loquebar, ecce adsum.'' Aki szóltam, íme, itt vagyok.

A pásztorok a jászolnál

/ Csávossy Elemér S. J.  -  Ádventi és karácsonyi elmélkedések/

Elôgyakorlatok

             1. Elképzelem a pásztorokat, amint a jászolnál térdelnek és az isteni Kisdedet imádják.

             2. Kérem a kegyelmet, hogy én is ily ôszinte, egyszerű és szeretô lélekkel imádjam az értem emberré lett Istent, s neki egész szívemet és szolgálatomat felajánljam.

I. A pásztorok imádása

             Az angyal szavára a pásztorok azonnal útnak indulnak. Egymást buzdítják és sietve mennek Betlehembe, hogy lássák, amit az angyal nekik hirdetett.

             Viselkedésükbôl megtanulom az isteni akarat, a sugallatok, az engedelmesség szavának gyors követését, minden jó dolognak lehetôség szerint azonnali, habozás és tétovázás nélküli, bár megfontolt és körültekintô keresztülvitelét. Megfigyelem és megcsodálom a pásztorokban az egyszerű, mély hit bensôségét és elevenségét. Nem kételkednek, nem vonakodnak, nem késlekednek.

             Ezért meg is van a megérdemelt jutalmuk: ,,Megtalálták Máriát és Józsefet és a jászolban fekvô Kisdedet.'' (Lk 2,16) Mily bôséges, mily túláradó jutalom! Megtalálták mindazt, ami a legértékesebb, a legnagyobb, a legszebb, a legszentebb, a legjobb a világon: Jézust, Máriát, Szent Józsefet.

             Ez a három személy egymástól elválaszthatatlan. Bizonyára Szent József vezette be ôket a barlangba Máriához és Jézushoz. Mária pedig ,,megmutatta neki méhének áldott gyümölcsét'' és karjaikba adta a világ reménységét, hogy imádják és szeressék. Mily boldogok ezek az egyszerű pásztorok, akik Augusztus császár kincseinél nagyobb kincset hordanak karjukon és szívükben. De nem kevésbé, sôt inkább boldog vagyok én, ha a szentmisében ugyanezt az isteni Kisdedet kezemben tartom s a szentáldozásban szívembe is fogadom. Kivel a világon cserélném fel az én túl nagy boldogságomat?!

II. A pásztorok visszatérnek

             A pásztorok az újonnan született Messiás király elsô apostolai. Még mielôtt a királyok megjelentek volna, Keresztelô Szent János prédikációja elôtt, még mielôtt az apostolok kivitték volna a nagy világba a Megváltó evangéliumát, már a pásztorok ,,elhíresztelték a beszédet, melyet nekik a gyermek felôl mondottak''. (Lk 2,17) Mily örömmel, mily lelkesedéssel tették!

             Meg is volt az eredménye. Mert ,,mind, akik hallották, csodálkozának azokon, miket a pásztorok beszéltek nekik''. (Lk 2,18) Ôk maguk pedig lelkükben meggazdagodva tértek haza. Hála tölti be szívüket. Magasztalják és dicsérik az Istent, aki ily csodálatos dolgokat mutatott meg nekik. Hitük még jobban megerôsödött, mert beteljesedve látták mindazt, amit az angyal nekik hirdetett és ígért. (Vö. Lk 2,20)

             Az isteni működés jele a lelki öröm. Ez megmarad az isteni látogatás után is és békével árasztja el a lelket. Ez az állandó béke a legbiztosabb jele Isten szellemének. ,,Az Isten országa béke és öröm a Szentlélekben.'' (Róm 14,17) De az öröm kiáradni törekszik, a lelki öröm mindig apostoli is. Amint a nagy titok öröme Szűz Máriát is Erzsébethez vitte, úgy a pásztorokat is apostolokká tette. Engem is azzá tesz. S ha nem tesz azzá, akkor még valamiképp önzô az örömöm, akkor még nem a tiszta szeretetbôl fakad. Azon leszek, hogy mindig olyan legyen az örömöm, amilyen a pásztoroké és Szűz Máriáé volt. Ezt kérem Szűz Mária és Szent József közvetítésével az isteni Kisdedtôl.

III. Szűz Mária szívében megôrzi a történteket

             Az Istenbôl fakadó öröm nemcsak apostoli, hanem egyúttal szerény és bensôséges is. Erre int maga Szent Pál. (Vö. Fil 4,5) Ilyen volt Szűz Mária öröme. Mindaz, amit a pásztorok mondottak, a legbensôségesebb örömmel töltötte be lelkét. De ez az öröm nem nyilvánult meg beszélgetésekben vagy szertelen áradozásokban, hanem szívébe zárult. Amint a nagy titok Názáretben még szűzi jegyesével szemben is lezárta ajkát, úgy most sem nyitja meg hiú beszédekre, hanem szent megilletôdéssel, hálával és szeretettel tölti be szívét: ,,Mária megjegyezte mindeme dolgokat, szívében forgatván.'' (Lk 2,19)

             Szűz Mária itt a szemlélôdô lélek példaképe, aki a benne elhintett isteni magot nem hagyja terméketlenül elveszni, hanem megôrzi és szűntelenül táplálja vele bensô életét. Ez a bensô élet külsôleg is megnyilvánul az erényekben, melyeknek a szemlélôdés magvát és csíráját rejti magában. A mag pedig soha tétlen nem lehet, hanem lassanként a szemlélt eszmény képmására alakítja át a lelket. Így lesz Szűz Mária nemcsak testileg, hanem lelkileg is Jézus anyja, mert Jézus hű képét lelkében is kialakítja.

             Ez Jézus lelki születésének titka a mi szívünkben is. Amint a pásztorok a hit és a szeretet által szívükben magukkal vitték a betlehemi Kisded képét és életükben napról-napra jobban kialakították, úgy vigyük mi is magunkkal Jézust az életbe s miután magunkban tökéletesen kialakítottuk, alakítsuk ki az ô képét másokban is. Így leszünk a szentatyák szava szerint kétszeresen is Krisztus szülôi: egyrészt, mikor neki a hit, a szeretet és a követés által lelkünkben új életet adunk; másrészt, mikor ôt apostoli buzgalmunk által mások szívében is világra hozzuk.

Imádság

             ,,Kérünk, mindenható Isten, add nekünk, akiket megtestesült Igéd új fénye elárasztott, hogy cselekedeteinkben az tündököljön, ami a hit által lelkünkben fényeskedik.'' (Hajn. mise könyörg.)

Hozzászólások