2015.01.01. 00:00 JóB

Hozzászólások: 0

Karácsony nyolcada - csütörtök

Karácsony nyolcada.  Csütörtök

,,Ego ipse, qui loquebar, ecce adsum.'' Aki szóltam, íme, itt vagyok.

Újév.

Karácsony nyolcadnapja

/ Csávossy Elemér S. J.  -  Ádventi és karácsonyi elmélkedések

Elôgyakorlatok

             1. Jézust nézem, mint az örökkévalóság Királyát és Atyját, amint a jászolban fekszik.

             2. Kérem a kegyelmet, hogy lelkileg újjászületve kezdjem meg az újesztendôt és már ma megszülessem az örökkévalóság számára.

I. Lelki újév

             Újév karácsony nyolcadnapja. Azért a karácsonyi kegyelem beteljesedését, annak tökéletességét és teljességét jelenti. A karácsonyi kegyelem teljessége pedig magával hozza, hogy ez a kegyelem ne maradjon rejtve a lélek bensejében, hanem mint újévi nap, sugarait kibocsássa a világba, fényt árasszon és melegítsen. A karácsonyi kegyelemnek tevékenynek és termékenynek kell lennie. A megszületett gyermek növekedni, munkálkodni, újabb élet forrása akar lenni mások számára.

             Erre ösztönöz maga az újév is. Újévkor mindent újból kezdünk: új könyveket fektetünk fel, új számlákat nyitunk, új életet kezdünk. Mindez a tevékenységre, a kegyelmi mag felhasználására és hasznosítására figyelmeztet és ösztönöz. Jézus, aki lelkünkben megszületett, olyan, mint a mag, melyet a földbe rejtünk. Ez nem marad tétlen soha, hanem utat tör magának felfelé, nehogy egyedül maradjon, hanem sok termést hozzon. (Vö. Jn 12,25)

             Minden egyesülés egyúttal küldetés is. A betlehemi Kisded sem tartja vissza magánál a pásztorokat és királyokat, hanem küldi ôket, hogy hirdessék, amit láttak és lelkükben tapasztaltak. Bennem sem lehet a megszületett Isten tétlen, hanem az erény és az apostoli buzgalom cselekedeteit kell, hogy létrehozza. Ez a bizonyíték, hogy valóban bennem él. Ha ezt nem teszi, akkor holt Isten; holt Isten pedig nincs, tehát nem is él lelkemben, nem is született meg igazán szívemben.

             Ádvent és karácsony után tehát az új esztendôben látnia és tapasztalnia kell rajtam a világnak, hogy Isten született meg bennem. Jézus is megjelent a templomban születése után és világosságot árasztott ki a világba, úgyhogy ,,álmélkodának mindnyájan, kik ôt hallák, az ô okosságán és feleletein'' (Lk 2,47). Nekem is ,,növekednem kell bölcsességben és korban és kedvességben Istennél és embereknél'' (vö. Lk 2,52), ,,mígnem eljutok a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, férfiúi tökéletességre, olyan életkorra, melynek mértéke Krisztus teljességé''. (Vö. Ef 4,13)

             ,,Távozzék, ami régi, mondja az eucharisztikus himnusz, új legyen minden: szív, szó és cselekedet!'' ,,A régiek elmúltak, mondja az Apostol, íme minden újjá lett.'' (2Kor 5,17) ,,Vessétek el magatoktól minden törvényszegésteket, melyet elkövettetek, és szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket!'' (Ez 18,31) ,,Vetkôzzetek ki a régi emberbôl és a cselekedeteibôl, s öltözzetek fel abba az újba, aki megújult a teremtôje képmásának megfelelô ismeretre.'' (Kol 3,9-10) ,,Öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten képére teremtetett igaznak és szentnek.'' (Ef 4,24)

             Ez a lelki újév, mely a lelki karácsony gyümölcse és beteljesedése. ,,Isten szeretete kiáradt szívünkbe a Szentlélek által, aki nekünk adatott'' (Róm 5,5): ez a karácsonyi kegyelem. Most kiárad a világba, hogy ,,világosságunk világoskodjék az emberek elôtt, és dicsôítsék Atyánkat, ki mennyekben van'' (vö. Mt 5,16): ez az újév kegyelme, a lelki újesztendô, melyben az újonnan megszületett gyermek magából kifelé sugározza az új életet.

II. Örök újév

             Az újév az örökkévalóságnak is képe. Az örökkévalóság egy folyton megújuló kezdet, de múlás nélkül; mindig új valami, de olyan, ami nem lesz régi soha.

             Képe az örökkévalóságnak azért is, mert az örökkévalóság, mint az újesztendô, ennek a földi életnek óesztendôjét követi.

             Az újesztendô tehát beteljesedése a lelki karácsonynak is. A földi karácsonyoknak, melyeket lelkünkben ültünk örök nagy nyolcadnapja.

• Ott aztán a földihez képest igazán új lesz minden. ,,Új eget és új földet láték mert az elsô ég és az elsô föld elmúlt... És így szóla, aki a trónon ült: Íme, megújítok mindeneket!'' (Jel 21,1.5)
• Ott lesz a beteljesedése minden földi karácsonynak. A földi élet Isten-várása átmegy az ô örök birtoklásába.
• Ott mindig újból és újból születik meg lelkünkben úgy, mint soha itt a földön. Mindig új és új szépség, mindig új meg új boldogság tárul fel elôttünk ebben a szünet nélkül megújuló lelki születésben, mely valamiképp ahhoz a születéshez hasonlít, melyben az Atya szüli meg az ô örökszép képmását, a Fiút, és sohasem szűnik meg ôt szülni az egész örökkévalóságon át. Mindig ugyanazt a végtelen és kimeríthetetlen szépséget és boldogságot találja Egyszülöttében s annak végnélküli szeretetében. Ehhez hasonló lesz a mi örök karácsonyunk is, a mi örök újesztendônk, ahol az Isten születése bennünk soha unalmassá nem válik, hanem mindig új boldogító megéléseket hoz magával.

• Ott lesz beteljesedése az Oltáriszentség karácsonyának is.
• Ott már nem lesz szükség arra, hogy kenyér színe alá rejtse magát az értünk emberré lett Isten, s így szülessen meg lelkünkben szentségileg.
• Ott megvalósul, amit a szeretet szentségének nagy dalnoka énekelt mélységes vágyakozással: ,,Jézusom, kit rejtve szemlélek itt, kérlek, teljesüljön az, ami után annyira szomjaz a lelkem: hogy arcodat leplezetlenül szemlélve, dicsôségedben örökké boldog lehessek.''
• Ott lesz ez a kenyér színében rejtôzô Isten valóban ételem s italom, balzsamdús levegôm, melyet magamba szívok, szeretet, mely engem átfog, ölelés, mely fogva tart, élet, mely az én életem is.
• Ott születik meg bennem úgy, hogy örökké az enyém maradjon, s én megszületek ôbenne úgy, hogy örökké az övé maradjak.

• Ott lesz beteljesedése annak a karácsonynak is, amikor testvéremben fogadom Istenemet.
• Ott látom majd tündökölni Isten képét azokban a szegényekben, akiket itt a földön gondoztam.
• Ott szemlélem majd tiszta ragyogásban azokat, akiknek lelkérôl itt a földön lemostam a bűn szennyét. Ott látom dicsôségben azokat, akiknek szívében csodálatosan szemléltem már itt a földön is az ô képét.

 Ezek mind mintegy újból megszületnek számomra, mintha csak nem is lettek volna elôbb; mert hiszen új földön mint új emberek járnak majd, és mi nemcsak egymással, hanem egymásban is leszünk, amint a szôlôvesszôk is mind a tôben vannak, abban az Egyben, akiben mindnyájan újjászülettünk.

             Ezért kell az újesztendônek itt a földön számomra a karácsonyi kegyelem beteljesedésének lennie, hogy a jócselekedetek által méltóvá tegyem magamat az örök újévre, amikor majd Isten születik meg bennem örökre.

Apostoli cselekedetekkel kell vonzanom az újesztendôben is sokakat az ég felé, hogy ôk is velem együtt megszülethessenek a mennyei örök újesztendôben. Mert ,,mi új egeket és új földet várunk az ô ígérete szerint, melyekben igazság lakozik'' (2Pt 3,13). Azért ,,újuljunk meg lelkileg bensônkben'' (vö. Ef 4,23) az újesztendô kezdetén, mely számunkra új remények eleje a hit által.

Akkor, ha majd az örök újesztendôben ,,véget érnek a prófétálások, megszűnnek a nyelvek, elenyészik a tudomány'' (vö. 1Kor 13,8), a hit átmegy a látásba, a remény a birtoklásba: megmarad a szeretet, melyben Isten bennünk és mi az Istenben, testvéreink mibennünk és mi testvéreinkben, egymás számára örökre megszületünk és örökre egyek leszünk.

,,Én ôbennük, te meg énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és megismerje a világ hogy te küldöttél engem.'' (Jn 17,23) Ezt kérem újévi imádságomban.

- vége -

Hozzászólások