Tiszta Forrás
2019. november 23.   
Névnap: Kelemen, Klementina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
10 látogató

Látogatások

- ma: 87
- tegnap: 1349
2019.10.20. 00:45 JóB
Hozzászólások: 0

Privatizált evangélium

Privatizált evangélium

Régen a pásztorember egyenként ismerte a juhait. Szinte már a hangjuk alapján meg tudta őket különböztetni egymástól.

Jól ismerte a juhokat veszélyeztető farkas hangját is. Ha veszély leselkedett a juhokra, kemény fából való botjára és jól képzett kutyáira támaszkodva űzte el az ordasokat.

Jézus sokszor használta tanításaiban a nyáj és a pásztor képét. A tanítványok, a tanítást hallgatók és befogadók alkották a nyájat, és Ő maga volt a pásztor. Mégpedig a Jó pásztor, aki még az élete árán is megvédi a juhait.

 

Ma is sokan hívatják magukat „pásztor”-nak. Lelkesen hirdetik az evangéliumot, vagy az evangéliumra hivatkozva az általuk megfogalmazott egyedüli üdvözítő „igazságot”.

De vajon jó pásztorok-e mindannyian? Vajon hitelesen, torzításmentesen hirdetik-e Isten szavát? Honnan ismerhető fel, hogy ki a jó pásztor, és ki a báránybőrbe bújtatott farkas?

 

A mai globalizált, internetes világ farkasai merőbben eltérnek a korabeli - nyájat dézsmáló - valódi erdei farkasoktól. Rájöttek, hogy sokkal célravezetőbb taktika az, ha báránybőrbe bújva elvegyülnek a bárányok közé. Az álcázás, a megtévesztés napjainkra művészi tökéletességre fejlődött. Jól bevált a gazdasági, politikai életben, alkalmazható az élet szinte minden területén. Precízen kidolgozott, és bevált koreográfia szerint prédikálnak a tömeget meggyőzni szándékozó hataloméhes politikusok, a szekták jól képzett szónokai, és időnként a hagyományos, történelmi egyházak önjelölt „prófétái” is.

 

Fel lehet-e ismerni ezeket a báránybőrbe bújt farkasokat?

 

Jézus korában is meglehetősen sok ál-messiás lépett fel „megváltóként” Izraelben. Voltak közöttük olyanok is, akik jól ismerték az elnyomott nép igényeit. A jogos elvárásokra alapozva építették fel stratégiájukat, önmaguk messiás-képét. Ezek az ál-messiások nem tudták beteljesíteni azokat az ígéreteket, amelyek az ószövetségi próféciákban meg voltak jövendölve. Azért nem, mert nem volt meg hozzá csak az Isten által adható hatalmuk és képességük.

 

Napjaink virtuális világban élő embere érzi, hogy valami nincs rendben. Az Isten rendjét, az általa teremtett normális emberi létet felváltotta egy teljesen abszurd, természetellenes, mesterségesen generált abnormális létforma. Ennek az elfogadtatására minden elérhető eszközt, és minden testét-lelkét eladó embert bevetnek az új világrendet kiagyaló háttérhatalmi erők.

A cél nem más, mint egy egész világra kiterjedő, az emberiséget testestől-lelkestől uraló globalizált világ létrehozása. Ennek a legfőbb akadálya a gondolkodó ember, az Isten által szabadsággal felruházott ember. Az, aki tudatában van ennek a végtelen szabadságnak.

 

Divide et impera! Oszd meg, és uralkodja felette! Ezt tették már a római birodalom császárai is. Ezt az elvet alkalmazza azóta is minden diktátor. Ezt tette a dicsőséges generalissimus, Sztalin elvtárs és hű tanítványai, közöttük Rákosi elvtárs is. Osztályokba sorolták az embereket. Volt munkásosztály, volt parasztság, és volt „osztály”-idegen is. Volt „a” lista, volt „b” lista és „c” lista. Voltak a jó kommunisták és a gonosz kapitalisták. Volt „béke”-papság és volt klerikális reakció. A főbb taktikai eszközök: az „éberség”, az egymás elleni uszítás, a gyűlöletkeltés, a feljelentések, az állandó ellenőrzés, a félelemkeltés. Ugye, milyen ismerősek ma is ezek az eszközök?

 

Mit lehet tenni, hogy ne az isteni rend érvényesüljön? Hogy ne a békesség, a kölcsönös tisztelet, egymás megbecsülése jellemezze az embereket, az egymás mellett élő népcsoportokat? Hogyan lehet a nyájat lezülleszteni?

 

Egyszerű: báránybőrbe kell bújni, és a lehető leghitelesebben bárányként bégetni. Szép, dallamos bárány hangon: de időnként - csak úgy, mellékesen - megemlítve, hogy a valódi pásztor engem bízott meg a nyáj érdekeinek a szolgálatával. A Jó Pásztor küldötte én vagyok, és birtoklom a teljes igazságot!   Figyeljetek csak jól rám! Majd én elmondom nektek!

 

Ha a főgonosz, a Sátán elküldené egy ördögét, hogy prédikáljon, vajon mit tenne ez az ördög?

Először is felvenne egy papi reverendát, vagy lelkészi palástot. Szép szavakkal ecsetelni kezdené a saját életét: milyen nyomorúságos bűnös volt, a gonosz lelkek mekkora nyomorba taszították. De miután megtért, őt választotta ki Jézus, hogy tolmácsolja az embereknek, hogy lehetőleg még ma térjenek meg, különben elkárhoznak. Az egyház (ez alatt értsd a történelmi egyházakat) semmit nem tesz a testvérek üdvössége, és a kárhozattól való megmentése érdekében (ez alatt az említett egyház minden felszentelt papja, lelkésze, de leginkább a volt közvetlen felettes értendő). A testvérek (nem hívek, nem hívők) tudtára adja Isten eme kiválasztott „prófétája”, hogy mindnyájan a kárhozat útján járnak, képmutató életet élnek, csak színészkednek. Savanyú arcot vágnak (ez is ékes bizonyítéka annak, hogy bűnös életet élnek), hiszen a megtért keresztényeknek ragyog az arca a boldogságtól.

A bűntudattól elgyötört hallgató számára csak akkor csillan fel a reménysugár, mikor a prédikátor közli, hogy most meg lehet térni (a prédikáció után nála).

A koreográfiához az is hozzá tartozik, hogy a konkurens egyház tagjai tömegesen mennek majd a pokolba.

 

Sokaknak ismerős ez a kép. Szélsőséges (és államilag elfogadott) szekták mindet-tudó „pásztorai”, gurujai, önjelölt prófétái szájából hangzanak el ezek a szavak. Néha-néha a történelmi egyházak egy-egy mentálisan zavart, vagy csengő aranyért megvásárolt szolgája esetén is kilóg a lóláb a reverenda, vagy a palást (időnként a bíborosi köpeny) alól.

 

A teremtő Isten csak egy Üdvözítőt, csak egy Megváltót küldött: Jézus Krisztust. Csak egy Evangélium létezik, amely Isten szavát rögzíti. Csak egy egyházat alapított Isten Jézus Krisztus által. Csak egy Jó Pásztor van, és csak egy nyáj.

Ami ettől eltér, az hamis. „Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik!” - és ez fordítva is igaz.

 

Az Evangéliumot privatizáló önjelölt próféták legfőbb jellemzője, hogy magukat magasztalják, magukat istenítik. Az őket hallgatókat pedig megalázzák! Olyanok, mint az a fa, amely nem terem gyümölcsöt, vagy rossz gyümölcsöt terem. Előbb-utóbb kivágják, és tűzre vetik.

 

Az Úr, az igazi Pásztor előre figyelmeztetett: „Sokan jönnek majd az én nevemben - de ti ne higgyetek nekik!”

 

Az embereket be lehet csapni, de Istent nem lehet becsapni! A gőg, az öntömjénezés a kárhozat felé visz. Az alázat, az Isten-gyermeki egyszerűség pedig a mennyek országa felé.

 

Mindnyájan gyarló, bűnös emberek vagyunk, de nem mindegy, hogy milyen lelkülettel! Egy nagy szentünk mondta: „Egy bűnös ember még bejuthat a mennybe, de egy gőgös ember soha!”

 

„Térjetek meg!” - mondta az Úrjézus is. De ne a gurunál, hanem az élő Isten Fiánál!

 

A.D.2019.10.20.©JóB

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás