Tiszta Forrás
2020. július 06.   
Névnap: Csaba, Mária

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ESTI IMA: ~ ~ ~ ~ Istenem, ahová tettél, ott szolgállak. ~ ~ Ahol megsejtelek, megcsodállak! ~ ~ Amim van, azért magasztallak, ~ ~ Amim nincs, azért nem zaklatlak. ~ ~ Ami a munkám, azt csinálom! ~ ~ A jó szót érte sose várom. ~ ~ Ha nem sikerül, nem kesergek, ~ ~ Jézus nevében mindjárt mindent újra kezdek. ~ ~ Csak egyet kérek tőled mindenáron: ~ ~ Jöjj el értem, ha jön halálom, ~ ~ Atyám, Megváltóm, Királyom! ~ ~ Ámen. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
18 látogató

Látogatások

- ma: 169
- tegnap: 186
2020.01.07. 15:10 JóB
Hozzászólások: 0

EGY ÖRDÖGŰZŐ TAPASZTALATAI - AZ EXORCIZMUSOK - 1

EGY ÖRDÖGŰZŐ TAPASZTALATAI - AZ EXORCIZMUSOK - 1

„A hívőket ezek a jelek fogják kísérni: az én nevemben ördögöt űznek...” (Mk 16,17.): ezt a hatalmat Jézus minden hívőre ráruházta, és mind a mai napig érvényben van. Ez általános képesség, amely a hiten és az imádságon alapszik.

Egyes személyek vagy közösségek is végezhetik, mindig és minden külön felhatalmazás nélkül.

Csak a kifejezést kell pontosítanunk: ebben az esetben megszabadító imádságról van szó, és nem exorcizmusról, vagyis ördögűzésről.

 

 

Az Egyház, hogy hatékonyabbá tegye a Krisztus által adott képesség gyakorlását, és hogy a híveket megvédelmezze a varázslóktól és a csalóktól, szentelményt alapított erre a célra, amelyet kizárólag a püspökök és az erre a püspök által kifejezett és sajátos módon felhatalmazott papok szolgáltathatnak ki (tehát világiak soha). Ezt így rögzíti a Kánonjogi Kódex (1172. kánon), amely (figyelmeztet, hogy a szentelményekben az Egyház könyörög, nem úgy, mint a magánimákban (1166. kánon); valamint arra, hogy e szentelmények kiszolgáltatásakor szigorúan az Egyház által jóváhagyott szertartásokat és szövegeket kell használni (1167. kánon). 

 

Ebből az következik, hogy kizárólag a püspök által felhatalmazott papot és magát az ördögöt űző püspököt (bár volnának ilyenek!) illeti meg az ördögűző név. Napjainkban értéket vesztette ez a megnevezés. Sok pap és világi mondja magát ördögűzőnek, jóllehet nem az. Sokan azt állítják, hogy ördögöt űznek, pedig csak szabadító imákat mondanak, hacsak nem valamilyen mágiát űznek...

Az ördögűzés kizárólag az Egyház által létesített szentelmény.

Megtévesztőnek és félrevezetőnek tartok minden más elnevezést. Ha pontosak akarunk lenni, nevezzük egyszerű exorcizmusnak azt, amelyre a keresztségben kaptunk hatalmat és ünnepélyes exorcizmusnak azt a szentelményt, amelyet csak az ördögűzők végezhetnek, ezt mondja ki az új katekizmus. Tévesnek tartom azonban, ha egyszerű, vagy közönséges ördögűzésnek nevezünk egy olyan imát, amely egyáltalán nem az, csupán szabadító ima, ezért ezzel a névvel kell illetni.

Az ördögűzőnek a szertartáskönyvben szereplő imákhoz kell magát tartania. Van azonban egy dolog, amely megkülönbözteti ezt a szentelményt a többitől. Egy-egy ördögűzés tarthat csak néhány percig és több órán át is. Nem kell tehát a szertartáskönyv minden imádságát elmondani, de ha szükséges, még sok más imát hozzá lehet fűzni, amint ezt maga a szertartáskönyv is sugallja.

Giotto Arezzo - démonok elűzése

Az ördögűzésnek kettős célja van. Egyrészt az ördögtől gyötört emberek megszabadítása (ezt az oldalát említi minden könyv, amely a témával foglalkozik), ezt megelőzi azonban egy vizsgálat, és erről igen gyakran megfeledkeznek. Az ördögűző, mielőtt hozzáfogna az exorcizmushoz, kikérdezi magát az érintett személyt, vagy családtagjait, hogy megállapítsa: fennállnak-e azok a körülmények, amelyek a szentelmény kiszolgáltatását indokolják. Mégis igaz, hogy csak magának az ördögűzésnek a segítségével lehet megbizonyosodni afelől, hogy fennáll-e az ördögi beavatkozás, vagy sem. Minden jelenségnek, még a legfurcsábbnak és látszólag legmegmagyarázhatatlanabbnak is lehet ugyanis természetes magyarázata. Még a pszichiátriai és parapszichológiai jelenségek együttes felbukkanása sem nyújt kellő alapot a diagnózis megállapításához. Csakis magával az ördögűzéssel lehet biztonsággal megállapítani, hogy ördögi befolyással állunk-e szemben.

 

Itt érintenünk kell egy olyan kérdéskört, amelyről sajnos hallgat a szertartáskönyv és ismeretlen mindazok előtt is, akik valaha e témáról írtak. Azt állítottam az imént, hogy az ördögűzés elsőrendű célja a pontos diagnózis felállítása, vagyis annak meghatározása, hogy van-e a bajnak valamilyen ördögi oka, vagy jelen van-e a gonosz az illető személyben? Időrendben ez az első számú cél, amit el kell érni; fontossági sorrendben viszont elsőrendű az érintett személy megszabadítása a gonosz szellemek jelenlététől vagy az ördög zaklatásaitól. Ugyanakkor észben kell tartanunk a logikai sorrendet (első a diagnózis, ezt követi a gyógyítás), csak ekkor tudjuk helyesen értelmezni azokat a jeleket, amelyekre az ördögűző tevékenységét alapozza. Mondjuk ki azonnal, hogy ezek a jelek hatalmas jelentőséggel bírnak, legyen bár szó az ördögűzést megelőző, az azt kísérő vagy az azt követő jelekről, vagyis az ördögűzés folyamatában jelentkező bármilyen jelről.

 

Úgy tűnik nekem, hogy ha közvetett módon is, a szertartáskönyv figyelembe veszi ezt a sorrendet, hiszen előírja az egyik pontban (a 3-as számúban), hogy az ördögűző ne higgyen könnyen az ördög jelenlétében. Ezután azonban egy egész sor pontban figyelmezteti az ördögűzőt azokra a cselekre, amelyek segítségével az ördög leplezni tudja jelenlétét. Fontos is számunkra, ördögűzők számára, hogy ne dőljünk be mindenféle lelki betegnek és bolondnak, ahol lényegében semmilyen ördögi jelenlét nem forog fenn és semmi szükség ördögűzésre. Figyelmeztetnünk kell azonban az ellenkező veszélyre, amely napjainkban gyakrabban fordul elő, és ezért jobban kell tőle tartani: arra, hogy nem vagyunk képesek felismeri a gonosz szellemek jelenlétét és ezért nem végzünk ördögűzést olyankor, amikor viszont szükség volna rá. Eddig minden ördögűző, akit csak megkérdeztem egyetértett velem abban, hogy soha egy fölöslegesen elvégzett ördögűzés sem ártott meg senkinek (az első alkalommal és a kétes esetekben mindnyájan igen rövid ördögűzési formákhoz folyamodunk, amelyekkel halkan mondunk és ezért egyszerű áldásformáknak tűnhetnek fel). Emiatt soha nem kellelt megbánnunk, amit tettünk. Ezzel szemben megbántuk, ha nem voltunk képesek felismerni az ördög jelenlétét, és ezért nem végeztünk ördögűzést olyan esetekben, amikor világos jelekből nyilvánvalóvá vált a gonosz befolyása, és addigra már mély gyökeret eresztett a baj.

 

Éppen ezért hadd ismételjem el, mekkora jelentősége és értéke van a jeleknek: elegendő kevés és bizonytalan jel ahhoz, hogy ördögűzést végezzünk. Ha már az exorcizmus alatt újabb jeleket észlelünk, logikus módon meg kell azt hosszabbítani, bár az első alkalom általában viszonylag rövid szokott lenni. Lehetséges, hogy az ördögűzés alatt semmilyen jel sem észlelhető, de később a beteg beszámol róla, hogy érezte jótékony hatását. Ilyenkor eldöntjük, hogy tovább végezzük az ördögűzést, és ha a hatása változatlan, előbb-utóbb bekövetkeznek a jelek az exorcizmus alatt is. Nagyon hasznos megfigyelni a jelek fejlődését az egyes ördögűzési alkalmakkor. Olykor a jelek fokozatosan csökkennek; ez a kezdődő gyógyulás jele. Más alkalommal a jelek száma nő és szeszélyesen változik; ez azt jelenti, hogy belülről megérintettük a bajt, ami korábban rejtve volt, s csak akkor kezd visszahúzódni, ha már biztos kézzel megragadtuk.

 

Ezekből a szavakból kiviláglik, mekkora hiba az ördögűzéssel addig vámi, amíg az ördöngösség biztos jelei megmutatkoznak. Ugyancsak a tapasztalatlanság sugallhatja, hogy olyan jelekre várjunk az ördögűzés megkezdése előtt, amilyenek csak az alatt, vagy után szoktak mutatkozni. Voltak olyan eseteim, amikor több évnyi ördögűzés volt szükséges ahhoz, hogy a baj teljes mélységében feltárulkozzon. Hasztalan volna ezen a területen szabványos modellekre szűkíteni az eseteket. Minél több tapasztalata van valakinek, annál nagyobb biztonsággal ismeri fel az ördögi megnyilvánulások legkülönbözőbb formáit. Előfordult már velem, és minden más ördögűzővel, hogy egy-egy jelentős eset eredetét kutattam.

 

Forrás: DON GABRIELE AMORTH : EGY ÖRDÖGŰZŐ TAPASZTALATAI

Ld. még:

Exorcizmus                        http://www.hagiosz.net/?q=book/export/html/841

Démoni befolyás               http://www.hagiosz.net/?q=demonibefolyas

 

~ ~ ~ ~ ~ Következő rész:  EGY ÖRDÖGŰZŐ TAPASZTALATAI - AZ EXORCIZMUSOK - 2 ~ ~ ~ ~ ~

 

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben. A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: Parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás