ZSOLTÁR 49 ~ ~ ~ ~ Szól az Úr, az istenek Istene, és szólítja a földet napkelettől napnyugatig. ~ ~ Felragyog Sionból ékes szépséggel az Isten. ~ ~ Jön íme, Isten, íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat: színe előtt emésztő tűz, körülötte hatalmas förgeteg. ~ ~ Szólítja onnan felülről az eget s a földet, hogy népe fölött ítélkezzék: ˝Gyűjtsétek elém szentjeimet, akik az áldozatban szövetségre léptek velem.˝ ~ ~ Igazságát hirdetik az egek, mert Isten tart ítéletet. ~ ~ ˝Halljad én népem, hadd beszéljek, Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened: Én Isten, a te Istened vagyok. Nem áldozataidért perelek veled, hisz égő áldozataid folyton előttem vannak. ~ ~ Nem veszek el házadból fiatal bikákat, sem nyájaidból kecskebakokat. ~ ~ Mert enyém az erdő minden vadja, az állatok ezrei a hegyekben. ~ ~ Ismerem az ég minden madarát, és ami csak mozog a mezőn, az enyém. ~ ~ Ha éheznék, nem kellene neked szólnom, mert enyém a földkereksége, s mindaz, ami betölti. ~ ~ Eszem-e én a bikák húsát, iszom-e én a kecskebakok vérét? ~ ~ Dicséretet mutass be áldozatul Istennek, és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek; Hívj segítségül a szorongatás napján: megmentelek, és te dicsérni fogsz engem.˝ ~ ~ A bűnöshöz azonban így szól az Isten: ˝Miért beszélsz te parancsolataimról, s miért veszed szádra szövetségemet? ~ ~ Hiszen te gyűlölöd a fegyelmet, és hátad mögé veted szavaimat. ~ ~ Ha tolvajt láttál, vele tartottál, házasságtörőkkel közösködtél. ~ ~ Szád gonoszságot árasztott, és nyelved csalárdságot szőtt. ~ ~ Leültél és testvéred ellen beszéltél, és gáncsot vetettél anyád fia elé. ~ ~ Így cselekedtél, s mivel én hallgattam, azt hitted, hogy olyan vagyok, mint te. ~ ~ Pedig perbeszállok veled és mindezt felhozom ellened. ~ ~ Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről, nehogy védtelenek legyetek, amikor elragadlak titeket! ~ ~ Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem, és aki bűntelenül jár az úton, annak mutatom meg Isten üdvösségét.˝ ~ ~ ~ ~