Tiszta Forrás
2020. október 24.   
Névnap: Salamon, Antal

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

NAPI EVANGÉLIUM: 2020-10-24 ~ ~ ~ ~ Éppen abban az időben voltak ott néhányan, akik hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozatukéval vegyítette. ~ ~ Ő ezt felelte nekik: ˝Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel mindezt elszenvedték? ~ ~ Mondom nektek: Nem! ~ ~ De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek. ~ ~ Vagy az a tizennyolc, akire Síloében rádőlt a torony, és megölte őket? ~ ~ Azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? ~ ~ Mondom nektek: Nem! ~ ~ De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek.˝ ~ ~ Aztán ezt a példabeszédet mondta: ˝Egy embernek egy fügefa volt a szőlőjében. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. ~ ~ Ezért így szólt az intézőjéhez: ˝ Íme, három esztendeje, hogy ide járok, gyümölcsöt keresek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja hiába a földet?˝ ~ ~ De az így felelt neki: ˝Uram! Hagyd meg még ebben az évben, amíg körülásom és megtrágyázom, hátha gyümölcsöt hoz jövőre; ha pedig nem, akkor vágd ki.˝˝ /Lk 13,1-9/

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 52
- tegnap: 212
2020.04.16. 17:20 JóB
Hozzászólások: 0

A Halál-völgyéből az Élet-hegyére

A Halál-völgyéből az Élet-hegyére

Elmúlt a Nagycsütörtök fájdalmas búcsúja, elmúlt Nagypéntek gyötrelmes szenvedése és kereszthalála, elmúlt Nagyszombat némasága.

Felvirradt húsvét Vasárnapja: a feltámadás dicsősége, az isteni fényesség mindent megvilágító ragyogása. A Világosság győzött a sötétség felett, az Élet győzött a halál felett.

Mai világunkat szemlélve az az ember érzése, hogy félúton vagyunk Nagycsütörtök és Nagypéntek között. Fájdalmasan kell megtapasztalnunk a hívek nélküli szentmisék valóságát, a virtuális világ ember feletti uralmának egyre nagyobb térhódítását, a kereszténység, a keresztény egyház nagypénteki kínjainak gyötrelmeit.

A virágvasárnapi eufória hamar véget ért. A felfokozott várakozás, a vérmes remények hamar lelohadtak. Jézus nem űzte el a rómaiakat, nem állította vissza a dávidi királyságot, a salamoni gazdagságot.

 

A legközelebbi tanítványok lelkülete is híven tükrözte ezt az elvárást.

 Az egybegyűltek erre megkérdezték: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?” (Apcsel 1,6) „Akkor odament hozzá a Zebedeus-fiak anyja a fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit.  Megkérdezte tőle: „Mit akarsz?” „Intézd úgy – felelte –, hogy két fiam közül az egyik jobbod, a másik balod felől üljön országodban.”(Mt 20,20-22)

Ismerős ez a mai világban is: a hatalom, a dicsőség, a gazdagság - mint a földi jólét és boldogság legfontosabbnak vélt feltételei.

Mikor Jézus a szenvedésről, a keresztről beszél, tanítványai nem értik őt. Mi sem nagyon. Isten Fia, akinek hatalma van a betegségek gyógyítására, halottak feltámasztására, hatalma van a természet erői felett, miért ne használhatná ezt a saját védelmére is?

 

Megfigyelhetjük, hogyan viselkednek a tanítványok a válság, a krízis idején. Mikor nyilvánvalóvá válik, hogy ez a Messiás nem teljesíti be a politikai elvárásokat, szembefordul a képmutató vallási vezetőkkel, megtisztítja a templomot a kufároktól, sokan csalódottan hátat fordítanak neki.

„Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.” (Jn 6,66)

Jézus felteszi a tanítványoknak is a kérdést:

„Vajon ti is el akartok menni?  Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje.” (Jn 6,67-69)

Amikor szenvedéséről, sőt erőszakos haláláról beszél, még a tanítványok is megrémülnek. Egyedül Péter apostol - az alkatából adódó elszántsággal - tiltakozik:

„Ettől fogva kezdett Jézus nyíltan beszélni a tanítványainak arról, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.  Péter ekkor félrevonta őt, és feddeni kezdte: Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!” (Mt 16, 21-22)

A Getszemáni kertben karddal támad a túlerőben lévő fegyveres templomőrségre, hogy megvédje, akiben feltétlenül hisz, akinek megvallotta, hogy Ő a Messiás, az élő Isten Fia. Péter bátor ember: szentül meg van győződve arról, hogy a Messiás használni fogja isteni erejét, hogy megvédje önmagát és tanítványait.

„Jézus azonban rászólt: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat. Mindaz, aki kardot ragad, kard által vész el.  Vagy azt gondolod, hogy Atyám nem bocsátana rendelkezésemre rögtön tizenkét ezred angyalnál is többet, ha kérném?” (Mt 26,52-53)

Jézus nem száll szembe a katonákkal. Meggyógyítja Malkus fülét, amit Péter a kardjával levágott. Szabad elvonulást kér tanítványainak, majd önként átadja magát az elfogására érkező katonáknak.

A tanítványok megdöbbenve, rémülten szemlélik a számukra érthetetlen eseményt. Péter, és a többi tanítvány is teljesen összezavarodik.

 

Mindezek előzménye a kiválasztott tizenkét tanítvány egyikének, Júdásnak az árulása. Vajon mi késztette arra, hogy elárulja mesterét? Mi motivál egy árulót? A pénz ígérete, a csalódottság, a félelem, a hatalomvágy, az irigység?

Júdás bizonyára jól ismerte a jeruzsálemi vallási vezetőket. Talán a fényes karrier reményében szegődött Jézushoz. Ez a Messiás viszont túlságosan ragaszkodott az általa tanított igazsághoz, és nem volt hajlandó kompromisszumokat kötni a világi hatalmasságokkal. Júdásban viszont megvolt ez a képesség: ha az egyik helyen nem tud érvényesülni, akkor az ellenkező oldalon kell megpróbálkozni az érdemszerzéssel. Ennek legszembetűnőbb módja az árulás.

Mai, értékvesztett világunkban az árulás szinte napi rutinnak számít. Báránybőrbe bújt farkasok próbálnak egyszerre két urat is szolgálni. Hamis bégetésük hátterében az idők végezetéig hallatszani fog a harminc ezüstpénz csörgése.

 

A globalizált világban terjed a ragály. De nemcsak a testet ölő vírus pusztít, hanem a lelkek is fertőződnek nap, mint nap. Az ember - aki mérhetetlen gőgjében kiűzte Istent az iskolákból, a kultúrából, a közéletből, lassan már a templomokból is - magát állította Isten helyébe. A pénz, az arany, a fegyver, az erőszak - ezek hatalmának kellékei. Amikor egy láthatatlan, mikroszkopikus méretű, egészen egyszerű biológiai képződmény, egy vírus támadja meg az embert (világméretű járványt okozva), mit sem ér a pénz, az arany, a gazdagság, a hatalom, a fegyver. Az ember szembesül azzal, ami: bizony por és hamu.

Az emberi kapzsiság, a profitéhség, a mértéktelen kizsákmányolás a pusztulás szélére sodorta a XXI. század emberét. A gátlástalan politikusok, pénzhajhász spekulánsok, a szennylapok fizetett rikkancsainak hazugságai, a demagóg szólamok csak tovább mélyítik azt a világméretű válságot, amelyet az Istentől elfordult önző ember okozott.

 

Az emberiség a nagypénteki krízis felé tart. A kereszténység, az egyház a virágvasárnapi dicsőséges bevonulás után a Via Dolorosa gyötrelmes útján halad a keresztre feszítés felé. A júdások árulása után kevesen követik a szenvedések keskeny útján Mesterüket. A mai amfiteátrumokban tobzódó nézőknek az olcsó cirkusz helyett lelkiismeret vizsgálatot kellene tartani. A mai mártírok kiontott vére, az árvák, özvegyek, elnyomottak jajszava ugyanúgy az égbe kiált, mint Krisztus idejében. Jó lenne elővenni Krisztus tanítását, az Evangéliumot. A válságnak - bármennyi egyenletet állítanak fel az EU és a globalizált világ urai - csak egy megoldása van. Ez a megoldás egyszerűen, mindenki számára érthetően le van írva ebben a könyvben.

 

Nem az ember a világ ura, bármennyire is szeretné. Hitvány zsoldosok soha nem fognak tudni békét teremteni, elégedettséget, boldogságot biztosítani az emberiségnek. Egy erőszakon, elnyomáson, kizsákmányoláson alapuló globális uralom csak gyűlöletet, elégedetlenséget szül.

 

Az érthetetlen nagypénteki dráma a szeretet győzelme a gyűlölet felett. Csak a gyűlölet osztályrésze a halál. A szeretet legyőzte a halált, és kitárta az örök Élet kapuját. A húsvétvasárnapi feltámadás az emberiség feltámadása egy új életre. A Halál-völgyének sivatagjában is jelen van az új Élet csírája. A legsötétebb éjszakában is pislákol a világosság gyertyája.

Eljön az idő, amikor ez a sivatag virágzó rétté változik, amikor a sötétséget ragyogó világosság váltja fel: amikor a feltámadt Krisztus újra eljön, hogy magához ölelje övéit.

 

A.D.2020.04.16.©JóB

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás