2021.06.05. 19:50 JóB

Hozzászólások: 0

Ballada a hamis világról - Pődör György verse

Néha nézzél ki az ablakon,
vedd számba azt, amit megélsz,
mindazt látva, vagy félig vakon,
ne mondd, hogy nincsen benned félsz!
Még ha mattos üveget cserélsz,
a falon kétely-fény mászik,
kérdeznek, és te félrebeszélsz,
semmi nem az, aminek látszik.

Élned és halnod kell, nincs pardon,
lelked kabátja gyenge férc,
bábuként mozgatnak két parton,
lidércek jegyzik, hogy mit érsz.
Azt hiszed, középen kitérsz,
de festett minden, nincsen másik!
A szélben is van némi élc,
semmi nem az, aminek látszik.

Tudják, miből mi és hány flakon,
álmodban mit gyűlölsz, cserélsz,
néha elmozdul függöny, plafon,
s asszony sem érti, mit beszélsz.
Arcod már szürke ólomérc,
holdfény a ráncba belemászik,
kisimul könnyű és nehéz,
semmi nem az, aminek látszik.

Ajánlás

Földről égre nézve még remélsz,
hiszed, a menny egy szent mátrix,
megbűnhődve, oda elérsz,
reméled, az, aminek látszik.

Hozzászólások