Vagyok, aki vagyok

Németiné Kodrán Erzsébet verse
Voltam, aki voltam,
vagyok, aki vagyok,
emberi céljaim
sose voltak nagyok.
Szerettem a nyarat,
szerettem a telet,
apró gyermekeket,
öreg embereket.
Szerettem dogozni,
sosem voltam tétlen,
sosem voltam bátor,
de sohasem féltem.
Kaptam az élettől
szép, vidám napokat,
könnyes éjszakákat,
dolgos nappalokat.
Volt népes családom,
ezer csókot kaptam,
hogyha kővel dobtak,
vissza sosem dobtam.
Most, hogy indulni kell,
csak annyit mondhatok,
voltam, aki voltam,
vagyok, aki vagyok.
Archívum
Hozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Ajánló archívum
- 2026.01.01. Imádság-féle az új esztendőre
- 2024.11.12. Ha Párizsban újra sanzon szólna...
- 2023.10.02. Zelenka Brigitta - Korszellem
- 2023.05.16. Zelenka Brigitta verse
- 2022.02.18. Vagyok, aki vagyok
- 2021.06.05. Ballada a hamis világról - Pődör György verse
- 2021.03.27. Imádságféle - Zelenka Brigitta verse
- 2021.02.13. Az élő Isten jelen van. (Cs. István cikke)
- 2020.10.04. Zelenka Brigitta - Párbeszéd helyett
- 2020.06.23. Zelenka Brigitta verse